119592. lajstromszámú szabadalom • Katóda távolbalátócsövekhez

Az ilyfajta hüvelykatód az összes eddig ismert leképezési rendszerekkel egyesíthető. Különösen alkalmas azonban oly rendszereknél — a mondottak után — 5 melyek katódleképezésre készültek és melyeknek további fényrekeszei nincsenek. Ily rendszerek már ismeretesek. Elvileg két lencséből állanak, melyek közül az első a sugarakat a főlencsére koncent-10 rálja. A 3. ábrán oly összeállítás látható, melyen a találmány szerinti hüvelykatód leképezési tárgyként szerepel. A leképezőrendszer egy főlencséből, mely a (7) anód 15 és a (8) hengercső vége között alakul ki és egy kondenzorlencséből áll, melyek ily rendszert kétféle módon tartanak üzemben: 1. A (9) kondenzor-henger a (2) szívó-20 anóddal össze van kötve. A közös (2/91 feszültséget úgy állítjuk be, hogy a sugarak a (10) görbe vonal szerint haladnak. A sugaraknak ekkor a rendszeren belül már nincsen egy második kereszte-25 zési pontjuk. A (12) képpont annál kisebb lesz, minél gyöngébb a (8/9) törőerő a (8/7) törőerőhöz viszonyítva, azaz mennél pozitívabb előfeszültségüvé tesszük a (2/9) szívóanódot és fordítva. A leképezés 30 életlen lesz, ha a (2/9) kondenzor egyedül is tud valódi képet vetíteni az ernyőre, ha tehát törőereje ennyire van fokozva. 2. A (9) kondenzorhenger a katódra van kapcsolva. A (2) szivóanód feszültsége 35 változó. Ekkor a sugár haladása a (11) görbevonal szerint állítható be. Ez esetben a rendszernek egy második keresztezési pontja is van, mely a főlencsében, vagy röviddel a főlencse előtt fekszik. •íO E kapcsolásnak gyakorlatilag az az előnye van, hogy a sugárkeresztmetszet a (8/7) főlencse helyén igen vékony. Ez az eltérítőlemezek számára is kedvező, melv lemezek a főlencse mögött vannak elren-45 dezve. Mennél vékonyabb a sugár a főlencsében, annál fényudvarmentesebben áll elő a fénypont. A pontos beállítás vagv a (2) szívóanód előfeszültségének a változtatásával történhet, amikor is ez az 50 előfeszültség a (9) henger törőerejét növeli és fordítva, vagy pedig átvezetők megtakarítása céljából a (2) szívóanód közvetlenül a (9) hengerre kapcsolható rá és a törőerő beállítása a (9) henger hosszá-55

nak, vagy átmérőjének a beszabályozásával történhet. A rendszer gyakorlati teljesítményei a következők: A rendszer % űTM átmérőjű katódfelületről kerekalakú képpontot ad, függetlenül a katód deformációitól; a kép- © pontátmérő kb. 1 mm, 100 mm-es (8) hengercső és 200 mm-es (12/7) mutatóhosszuság esetén. E képpontátmérő még igen pozitív előfeszültségeknél sincsen túllépve.) 6< Gyakorlatilag igen tanácsos a (4) oxidtömeget külön (4a) bodrotokkal erősen felhevíteni. A (4a) drótok az oxidtömegbe be vannak süllyesztve és hozzávezetik a (3) izzótest melegét. Célszerűen ugyan- 7< abból az anyagból állanak, mint a (3) izzótest (nikkelből). Szabadalmi igénypontok: 1. Izzókatód intenzitásvezérlésű katódsugárcsövekhez, kiváltképen katód- 7! leképezésű nagyvákuumú csövekhez, különösen távolbalátási célokra, azzal jellemezve, hogy az emissziófelületet hengeres széllel ellátott fémes körfelület hordja. 8 2. Az 1. igénypontban védett izzókatód kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az emissziófelület a fémes körfelületbe be van eresztve. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett 8 izzókatód kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szél túlmagasítása a katódfelület sugarának egytől-kétszerese között van. 4. Az előző igénypontok bármelyikében 0 védett izzókatód kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az emittáló oxidtömeg jó hővezetőanyagból való siilyesztett drótok befektetése útján, különösen melegvezetéssel van fel- 0 hevítve. 5. Katódsugárcső, különösen nagyvákuum cső, különösen katódleképezéssel, különösen távolbalátási célokra, jellemezve az előző igénypontok bár- 1 melyikében védett izzókatóddal. 6. Az 3. igénypontban védett katódsugárcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogv a hüvelykatód kétfényrekeszes elrendezés mögött van, mi- 1 mellett a közelebbfekvő, célszerűen vezérlőrácsul alkalmazott fényrekesz átmérője előnyösen a katódátmérő 0.5—1.5-szerese és célszerűen az emissziófelülettől a katód-átmérővel i egyenlő távolságra koaxiálisan van elrendezve, míg a mögötte fekvő fényrekesznek előnyösen nagyobb lyuka van, mint az előbb nevezett rekesznek és anódként van felhasználva. l