119592. lajstromszámú szabadalom • Katóda távolbalátócsövekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIBÓSÁO SZABADALMI LEIRAS 119592. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — L. 7376. ALAPSZÁM. Katóda távolbalátócsövekhez. » Radioakticiigesellschaft D. S. Loewe, Berlin-Stfeglitz. A bejelentés napja 1937. évi július hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi július hó 16-ika. Koncentrikus lyukkal ellátott alakú vezérlőrácsnak kis kerek oxidfolt alakú emittáló felület fölött való szokásos elrendezésénél és e vezérlőszakasznak oly 5 távolbalátó-nagyvákuumú csövekbe való beépítésénél, melyek a katódkörnyezetet ernyőre képezik le, gyakorlatilag meg kell figyelni azt, hogy a képpont a fehér-nél nagyobbá és életlenebbé válik. 10 E hibát úgy lehet kiküszöbölni, ha leképezési tárgyként nem a katódfelületet használjuk, hanem egy kislyukú fényrekeszt. Ily fényrekeszes csövek hátránya azonban, az elkerülhetetlen sugáráram-15 veszteség és az, hogy a ,,fehér"-nél nem adnak ellentéteket. Ismeretessé váltak az 1. ábra szerinti oly csövek, melyeknél (1) negatív vezérlőrács és (2) pozitív szívóanód kombinációjából álló úgynevezett 20 bemerülési lencse válik a katód előtt hatásossá. Nyilvánvaló azonban, hogy az (y2

) bemerülési lencse törőerejének az (1) rács mindenkori potenciáljától erősen függnie kell, e potenciál pedig, amint is-25 meretes, üzemközben változik és hogy ez a lencse az(l)rácsnak a katódhoz képest pozitív potenciáljainál, ami üzemközben elkerülhetetlen, okvetlenül felmondja a szolgálatot. Az izzókatódnak a 2. ábrán 510 feltüntetett találmány szerinti elrendezése teljesen kiküszöböli a ,,fehér"-ben mutatkozó életlenség hátrányát, még erősen pozitív rácskatódfeszültségeknél is. A találmány szerinti javítás a (3) katód-J5 nak a (4) oxidfoltú emissziófelületen túl való hűvelyalakú meghosszabbításából áll. Ez (5) hüvely előretolásának magassága a (3) katódfelület sugarának 1—2-szeresét teszi ki. A gyakorlatilag választott méretek esetén 1 mm-el magasítunk, 40 2 mm-es katódátmérő mellett. A vezérlőrács lyukkal ellátott (1) fémbádog, melynek lyukátmérője ismét (3) a katódát- ' mérővel 1

C—1 %-szerese és melynek a (4) emissziófelülettől való távolsága a katód 45 átmérőjével egyenlő. Ily módon keresztmetszetben négyzetes felület keletkezik a katód és a rács végpontjai között. Az ' első (2) szívóanód az (1) vezérlőrács mögött van elrendezve. 50 A berendezés hatása a következő: Az (5) hüvely előretolásával az (1) vezérlőrács pozitív előfeszültségeinél a (4) katód közvetlen közelében egy merülési lencse alakul ki. A lencsét a 2. ábrán a (6) po- 55, tenciállencse jelképezi. Ennek folytán az elektrónok már az oxidból való kilépésüknél a tengely felé iránytörést szenvednek és ezzel az oly nagy széttartást, mely meggátolná, hogy a következő elektron- 60 optika a sugarakat már ne foghassa meg, elkerüljük. A világítóernyőn emellett az elrendezés mellett azt észleljük, hogy a katódfelület részletei már nem ismerhetők fel, hanem ehelyett egy egyenle- 65 tesen megvilágított égőfolt keletkezik. Ez azt a véleményt támogatja, hogy a megadott előretolási magasságnál a sugaraknak röviddel a katód elhagyása után már keresztezési pontjuk van és hogy a ka- 70 tódfelület helyett ezt állítjuk be élesen az ernyőn. Természetesen a hüvelykatódos berendezés a vezérlőrács negatív előfeszültségeinél is dolgozik, mimellett a merülési lencse a sugárirányban valamivel 75 eltolódik és a rácshoz közelebb alakul ki.