119586. lajstromszámú szabadalom • Vetítőberendezés

Meg-jelent 1938. évi december hó 1-én. *AGYAR KIRÁLYI ^^^

^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119586. SZÁM. IX/h. OSZTÁLY. — G. 8371. ALAPSZÁM. Vetítőberendezés. de Goumoéns Knnó (Coiion), magánzó Budapesten. A bejelentés napja 1937. évi március hó 3-ika. A találmány tükörbe vetítő berendezés és célja, hogy egyszerű eszközökkel, a vetítőfény erejének lehelő kímélése mellett, oly erős fényellentétekkel mutathas-5 suk be a képeket, hogy a vetítés még nappali világításban vagy egyéb szabad fényben is hatásos legyen. A találmány jellegzetessége a velítőfénynyalábnak a szemléltetőtükör és a vetítő-10 készülék között betokozott, árnyékolt, vagy a szabad fény elől egyébként rejtett útvonalát fényváltóul megtörő fényvisszaverő felület, amely a fehérnél: sötétebb és vagy közvetlenül maga a felszíni felület, 15 mint pl. ha a fényváltó valamely szürke fémtükör, vagy pedig oly borítása van, amely maga külön nem tükrözik, mikor is a fényváltó kettőzésmentes felszínű, mint pl. ha a fémtükrön színtelen, áfclát-20 szó, azonban nem fényes be vonóréteg van. A fényváltó rendeltetése kettős. Egyfelől olyként veri vissza a vetítőfénynyalábot, hogy a kép megvilágított részei gyakorlatilag lompílalílaumli juthatnak tovább a 25 szemléltetőtükör felé, míg a megvrlágítatlan részek ugyanakikor a fényváltó anyagának sötétségével árnyékoltaknak mutat, koznak, másfelől pedig a fényváltó részben elnyeli, részben hatástalanná szórja 30 szét a nézőtér felől: beeső szabad fényt, amely akár a szemléltetőtükörről, akár egyéb úton, különben is távolról sem a vetítőfénynyaláb koncentrált irányítottságával, hanem szórtan érkezik reá1

. Hy mó-35 don szabad megvilágítású térben, is élénk fényellentétű képeket láthatunk a szemléltet őtükörben, még pedig rendszerint nem csupán fehér-fekete, hanem akár egyéb színű képeket is és e tükörből nem verődik vissza zavaró szabad fény a néző 40 szemébe. A találmány további, ugyancsak alapvető jellegzetességű és a kép árnyalatgazdagságát napfénynél is ugrásszerű fokozattal növelő intézkedése, hogy a fény váltó 45 felszíne egészben vagy részben szemcsés, recézett, egy vagy több irányban barázdák, vagy egyébként káprázásmentes, adott esetben pedig helyenként fénynyelő. A szemcézés, stb. oly finom is lehet, hogy 50 szabad szemmel alig látható, mint pli. bronzfestésű felület esetében és így módunkban van, hogy tág határok között szabályozhassuk, főként pedig, hogy mindenkor a legkedvezőbbre beállíthassuk 55 ama viszonyt, amely a fényváltónak a vetítést továbbító, valamint az idegen fényt elterelő hatása között van. A rajzok vázlatosan tüntetik fel a taláirmány két kiviteli példáját. Mindkét ábra 60 egy-egy teljes vetítőberendezés függélyes metszete. Az 1. ábra szerint, az (1) tokba zárt (2) készülékkel vetített képeket olykénlt kell a (3) tükörbe juttatnunk, hogy a 65 nézők a (4) nyíláson át nappali fénynél is jól láthassák azokat. Ezért a (2) vetítőkészülék és a (3) szemléltetőtükör között az (5) fény váltót helyezzük el, amely a fentebb leírt módon és a rajzban jelzett 70 úton, a (3) tükörbe juttatja a vetített képet viszont úgy szétszórja és közömbösíti a (4) nyíláson át akár a (3) tükörből, akár közvetlenül beeső idegen fényt, hogy ez