119575. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénoxid-hidrogénkeverékek katalitos átalakítására
fokozatokban a célnak megfelelő alacsony hőmérsékletek alkalmazásával lehetőleg nagy viszonylagos mennyiségű parafinra és gázolajszerű, azaz 200.C° felett 5 forró szénhidrogénekre dolgozunk, a következő fokozatokban pedig magas reakcióhőmérsékletek alkalmazásával a maradék színtézisgázt a szénoxidnak lehetőleg messzemenő feldolgozása közben, fő-10 képen benzinszerű szénhidrogénekké alakítjuk át. Az új eljárás megvalósításához különösen olyan katalizátorok bizonyultak célszerüknek, melyek kobalton kívül nem 15 tartalmaznak egyéb katalikos fémet, hanem csupán tórium és magnézium hozzáadásával aktiváltak. Az ilyen katalizátorok alkalmazásának előnye abban rejlik, hogy már rövidebb tartózkodási idő-20 tartammal kielégítőbb termelési hányadot érünk cl, mint az általában szokásos katalizátorokkal. A találmány szerinti eljárással kapott parafinos termékek különös tisztaságukkal, valamint különleges 25 fizikai és kémiai tulajdonságaikkal tűnnek ki. így pl. fényesítő viasz előállítására kiváló kiindulási anyagot szolgáltatnak, amennyiben hozzáadásukkal az olaj jobban kötődik meg, mint közön-30 séges parafin adagolásával. A találmányt az alábbi példa kapcsán közelebbről magyarázzuk: 37,3% kobalt, 6,7% tóriumoxid és 56,0% sejtkova alkotta kobaltkatalizátor 35 fölé közönséges nyomáson és 185° hőmérsékleten egy rész szénoxid és 2 rész hidrogén alkotta keveréket vezetünk. Reakciótermékül minden köbméter színtézis-gázra 5 g parafint és cseppfolyós 40 szénhidrogénekből (benzinolaj) 110 g-ot kapunk. Ha már most a reakcióhőmérsékletet 165°-ra csökkentjük, akkor a gázok 75%-os térfogatcsökkenésekor minden köbméter színtézisgázra szobahőmér-45 sékleten szilárd parafinokból 95 g-ot kapunk, melyeknek kb. 2%-a fottó etiléterben oldhatatlan és 110—114°-on olvad. A fáradt gázból minden köbméter színtézisgázra egyrészt kondenzálással, másrészt aktív szénnel végzett adszorbeálás- 50 sal még 20 g benzint kapunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szénoxid-hidrogénkeverékek katalitos átalakítására légköri nyomáson, vagy a légköritől nem lénye- 55 gesen eltérő nyomásokon és fokozott hőmérsékleten, azzal jellemezve, hogy a hidrogénezést gázolajszerű, illetőleg szilárd szénhidrogéneknek nagyobb viszonylagos mennyiségben való kitér- 60 melése céljából olyan hőmérsékleteken végezzük melyek alacsonyabbak azoknál, amelyeken a mindenkor felhasznált katalizátorkeverék alkalmazásával túlnyomórészt benzinszerű, 65 azaz 200 C° alatt forró, csepfolyós szénhidrogének képződnek. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy több fokozatban hidrogénezünk, 70 amikor is az első fokozatban, vagy első fokozatokban különösen alacsony reakcióhőmérsékletek alkalmazásával, főkép olyan termékre dolgozunk, mely parafinokból, valamint gázolajszerű, 75 azaz 200.C° felett forró szénhidrogénekből, lehetőleg nagy mennyiségeket tartalmaz, a következő fokozatokban pedig a maradék színtézisgázt magas reakcióhőmérsékletek alkalmazásával §Q a szénoxidnak lehetőleg messzemenő feldolgozása közben, főképen benzinszerű szénhidrogénekké alakítjuk át. 3. Az 1., vagy 2. igénypontokban védett eljárás foganatosítási alakja, jellé- 85 mezve olyan katalizátorok alkalmazásával, melyek kobalton kívül egyéb katalitos fémet nem tartalmaznak és csupán tórium és magnézium hozzáadásával aktiváltak. • Q n
