119566. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátóátviteli eljárás és berendezés
vonala tünteti fel az összefüggést a kép (H) világossága és az (i) antennaáramerősség között. Az i = 0 pontot tehátH= 0 értéknél érjük el. Ennek folytán az adót 5 a képpel már 100-%-ig átmoduláljuk. Az (I) képfelületet az la. ábrán 10%-al kisebbre vesszük, mint a Nipkow-tárcsa (3) osztófelülete, melyet a négy (4) képpont határoz meg, mimellett ez esetben 10 spirállyukú tárcsát vettünk alapul. A (3) osztófelület és az (1) képfelület között előálló szélt optikai eszközökkel felerészében világítják meg. így (5) belső szél áll elő, H5 világossággal. Megmarad 15 (6) külső szél, melynél minden világosság eltűnik (H=0). Ily leképezési felület letapintásánál előálló antennaáramdiagrammot a 2b. ábrán az idő fölé vittük fel. A (7, 8 és így tovább) időszakok 20 mindenkor egy sorperiodúsnak felelnek meg. Minden sor végén a letapintó képpont az (5, 6) dupla szél fölött halad át. Ez (7', 8') időszakasz, mely egy sor teljes (7, 8) idejének 10%-át teszi ki. (Szélidő). 25 E képszélen belül áll elő a „képiéi". A széljel (H6 ) erősséggel kezdődik a 2b. ábrán rajzolt belső szélnek megfelelően, mely e világossággal van megvilágítva. A széljel nulla erősséggel végződik abban 30 a pillanatban, amikor a letapintó képpont az la. ábrán a (6) szélbe belejut, mert e fázisban egyáltalában minden megvilágítás megszűnik. A 2b. ábrán ts-vel jelölt időpontban, amikor (H5 ) 35 értékről a nullára való átugrás bekövetkezik, következik be a tz gyújtás is. Ily adás vételét az időzárás módszere szerint a 3. ábrán egy kapcsolási példán magyarázzuk. A vétel szuperheterodin 40 rendszerű távolbalátókészülékkel történik. A középfrekvenciaerősítő utolsó (9) csöve a (10) középfrekvenciatranszformátor útján a (11) detektor cső vei induktivan kapcsolt. E (12a, 12b) ikkerrácsos (11) 45 cső kapcsolását bejelentő már több helyen nyomtatásban ismertette. A hatása olyan, hogy a (11) cső anódja negatív szélső értékeket csak akkor vehet fel, ha a hordozóhullám eltűnik. Ez az eset csak akkor 50 áll fenn, ha az adó antennaárama kimarad. A (11) cső anodfeszültségének pillanatnyi értékét ekkor már csupán a vevő (13) anódtelepe határozza meg és így az független a vétel mindenféle véletlen ei-55 tői. A találmány szerinti időzárású amplitudószűrő a (14) cső. E cső (15) katódja közvetlen összeköttetésben áll a (11) detektorcső anódjával. E közös sarok ezenfelül rá van kapcsolva a (17) távolbalátócső (16) vezérlőrácsára és a távolba- 60 látócső (18) katódjából kiinduló elektronsugár modulációját látja el. A (14) szűrőcső (19) anódja egy a (20) potenciométer segítségével változtatható ellenfeszültségre van kapcsolva és e vezetékbe van- 65 nak azok a (21) és (22) transzformátorok beiktatva, melyek a szinkronjeleket a rácsozókészülékhez hozzá vezetik és ezenfelül e jeleket időtartamuk szerint szétválasztják, mimellett a nagy sajátrez- 70 gésű (21) transzformátor a rövid sorlökéseket és a másik (22) transzformátor a hosszú képváltási lökéseket veszi fel és mimellett mindkét transzformátor ezenfelül az érkező negatív polaritású jeleket 75 átsarkítja pozitív előjelüekké, melyek közvetlenül felhasználhatók a rácsozókészülék elektroncsöveinek bebillentéséhez. Újfajta a jelen bejelentésben a (23) vezérlőrács szerepe. Ez a (14) amplitúdó- 80 szűrő időzárását a következőképen végzi el: A (23) vezérlőrács igen nagy, kb. 106 ohmos (24) előtétellenálláson át van annak az eltérítőlemeznek az áramkörével összekötve a távolbalátócső két (25a 85 és 25b) sorlemeze közül, például a (25a) lemezzel, amelyik a katódsugár eltérítését a kép szinkronizáló széle irányában eszközli. Ez az ejtérítőlemez ugyanis a kérdéses rezgési fázisban folyton nö- 90 vekvő nagyságú pozitív váltófeszültséget vesz fel. Egy kis (26) csatolókondenzátoron keresztül érkezik a (25a) lemez billenőrezgése a (24) előtétellenálláson át a rácsra, és a (27) levezetőellenálláson át 95 kerül (28) előfeszültség ugyanarra a rácsra. Most már a (28) előfesztiltséget oly nagyra választjuk, hogy a sorb'llenőrezgésnek csupán utolsó 10%-a képes a rácsnak a katódhoz viszonyítva gyöngén 100 pozitív előfeszültséget adni. A 4. ábra mutatja a sorbillenőrezgés időbeli lefolyását, amint az a bal (29) képszélről a jobb (30) képszélre átrezeg és emellett a pozitív előjelű (30') ampli- 105 tudót veszi fel. A (31) előfeszültség (4. ábra) oly nagy, hogv a várási fázis, nevezetesena(32) időszakasz,a(33) sorperiódusnak mintegy 10%-át teszi ki. Minthogy a billenőfeszültség nagysága mindig állandó 110 marad, ez ugyanis egyedül a vevő képmezeje állandó nagyságának függvénye, és minthogy a (28) telep előfeszültsége is állandó egyenáramú feszültség, ennélfogva a (32) várófázis hossza állandóra 115 állítható be. A (34) vonal azt a lefolyást
