119561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nedves fonal és hasonló szárítására

nak törve, a szerkezet jobb szemléltetése céljából. A 4. ábra a 3. ábra szerinti csévének vég­nézete, a 3. ábra 4—4 vonala irányából 5 szemlélve. Az 5. ábra szerinti diagramm a viszkoz­műselyemszál szabad zsugorodásának mértékét szemlélteti, nedvességtartalmá­nak csökkentésénél. A 90 6. ábra az 5. ábra szerinti diagrammon alapuló cséve profilkörvonala. A 7. ábra előnyös cséve profilkörvonalá­nak vázlatos összehasonlítása az 1- 6. ábra szerinti profilkörvonallal. A 15 8. ábra vázlatosan szemlélteti azt a viszonyt, amely egy a 7. ábra szerinti előnyös profilkörvonalú cséve és a rajta mozgó fonal között fennáll. A 9. ábra több, a találmány szerinti 20 fonalrészt szemléltet. A 10. ábra közönséges, matringban szá­ntott fonalrészeket szemléltet. A 11. ábra a találmány szerinti cséve változatát szemlélteti, a 3. ábrához ha­sonló nézetben. Valamennyi ábrán azonos alkatrésze­ket azonos hivatkozási betűkkel jelöl­tünk meg. Az 1—2. ábrák szerinti berendezésnél 30 az (1) fonalat, alkalmas forrásból, pl. koaguláló fürdőből, egymás után, a csé­vék sorozatához, illetve sorozatára vezet­jük, mely csévéken a fonalat a kívánt kezelésnek vetjük alá. A rajz három (2, 35 3, 4) csévét szemléltet. Azokon a csévé­ken, amelyeken a fonalat folyadékkal kezeljük, mely csévék jellegzetes példája a (2) cséve, a kezelőfolyadék az (5) el­osztó útján kerül a szálra, mely (5) el-40 osztóba (6) cső táplálja be a folyadékot a (7) elosztócsőből, amely a gép hossz­irányában végig vonul és hasonló, víz­szintes sorban fekvő csévéket szolgál ki. A folyadék a (8) vályúban gyülemlik 45 meg, amely a cséve alatt foglal helyet és ugyancsak a gép hosszirányában nyú­lik el. A (3) cs évére nem kell kezelőfolya­dékot ráadni; a fonalat egyszerűen tárol­juk az említett csévén, hogy gondoskod-50 junk egy időszakról, mely alatt a feles­leges folyadék a fonalról lecsepeghet. A fonalat azután a (4) csévéhez vezetjük, amelyen a találmány szerint megszárít­juk, majd pl. a (9) cérnázó orsón össze-55 gyűjtjük. A (2, 3, 4) orsók konzolalakúak lehet­nek; a csévék egyik vége szabad. Ez eset­ben a csévéket az 1. ábrán feltüntetett módon, lépcsősen rendezhetjük el. Az el­rendezés előnyös, mert lehetővé teszi, eo hogy a csévékhez könnyen hozzáférhes­sünk felgombolyitás, felügyelet, kicseré­lés, javítás stb. céljaira. A csévék mind­egyikét (10, 11) fogaskerekek útján a (12) tengelyről hajtjuk, mely viszont a (13) 65 tengslvről nyeri hajtását. Ez utóbbi a gép hosszirányában halad és az egy-egy függélyes csévecsoporthoz tartozó (12) tengelyeket hajtja. A (12) cérnázó-orsót, ismert módon, (14) szíj működteti, mely 70 gyorsan forgatja az orsóvivő (15) perge­tőt, miközben a (16) lánc függélyes irány­ban ide-oda mozgatja. A fonal szárítási módjának igen fontos szerepe van a fonal egyenletességi foka, 75 a visszamaradt összehúzódási hajlam és a fonal más fizikai vagy fiziko-kémiai sajátságainak egyenletessége szempont­jából. A találmány szerinti eljárásnál a fonalat akkor száríthatjuk, miközben 80 folyamatosan, időszakosan, több előre­futó, rendszerint spirális menetben tárol egy csévén. Azok a tényezők, melyeknek hatására a fonal, hosszának különböző részeiben egyenlőtlenül szárad, ha csévé- 85 ken vagy matringalakban történik a szá­rítás, nem lépnek fel, ha a fonalat a talál­mány szerinti csévén szárítjuk, mert csak egy fonalréteg van kitéve a szárító hatásnak és mert a cséve fölött elhaladó 90 fonal minden növekménye azonos szárí­tási feltételeknek van alávetve; e ténye­zők a fonalnak igen egyenletes száradá­sát eredményezik. A (4) csévétől eltérő, többi cséve szer- 95 kezet és fonalmenesztés tekintetében ál­talában hasonló a (4) csévéhez; ezért csu­pán egy, a 3—4. ábrákon szemléltetett (4) csévét ismertetjük részletesen, mely a találmány szerinti fonal előállítására 100 alkalmas. A 3. és 4. ábrák szerinti csévének fonalmenesztése azonos a 116471. laj­stromszámú szabadalomban ismertetett cs évéével. 105 A cséve két merev, nagyjában henge­res ketrecalakú (32, 33) dobból áll. A (32) dob, melyet a koncentrikus résznek ne­vezhetünk, a (34) hajtótengelyre koaxiá­lisán van felékelve és vele együtt forog. U0 A (32) dob alkotóirányú (35) rudakból áll. A (33) dob — amelyet excentrikus­nak nevezhetünk — forgathatóan van felszerelve oly módon, hogy tengelye a (32) dob tengelyéhez képest kissé el van 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom