119561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nedves fonal és hasonló szárítására

MAGYAR KIRÁLYI J|É|Í1 1181li lg SZABADALMI BIRÓSÍŐ SZABADALMI LEÍRÁS 119561. SZÁM. XIV/a/1. OSZTÁLY. — I. 3778. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék nedves fonal és hasonló szárítására. Industrial Rayon Corporation cég-, Delaware. A bejelentés napja 1937. évi február hó 17-ike. A találmány szál vagy fonal, különö­sen viszkózselyemfonal és eljárás fonalak vagy hasonlók, különösen viszkózselyem­fonalak hossza mentén végzett, illetve 5 előrehaladó olyan szárítására, melynél az anyag zsugorodásáról gondoskodunk. A találmány különösen az ilyen szálak stb. olyan folytonos szárítására vonatkozik, melynél a fonal a száradás közben fel-10 lépő zsugorodását szabályozott módon lehetővé tevő, fonalcsavarmeneteket léte­sítő készüléken vagy orsón több csavar­menet alakjában foglal helyet. Ámbár a találmány előnyösen alkalmazható bár-15 mely — száradás közben zsugorodó (hosz­szában összehúzódó) — fonal vagy ha­sonló szárítására, különösen beválik az ismert nedvesfonó eljárásokkal, pl. visz­kóz-, nit.ro- és réz-eljárásokkal létesített 20 műselyemszálak szárításánál. A találmány kiterjed továbbá az olyan fonalcsavarmeneteket létesítő készülé­kekre, illetve orsókra is, melyeken a fo­nalak találmány szerinti szárítását végez-25 hetjük. Noha a találmány igen sokféle vég­telen alakú, általában fonal- vagy ha­sonló szerű anyag szárítására alkalmas, a következőkben egyszerűség kedvéért 80 csak viszkózfonal találmány szerinti szá­rítását ismertetjük. Kívánatos, hogy a viszkóz-műselyem egész hossza mentén egyenletes fizikai és fiziko-kémiai sajátságú, pl. f estékfel ve vő-85 képességű, húzási-szilárdságú, de különö­sen egyenlő visszamaradt (reziduális) összehúzódási hajlamú legyen. A „vissza­maradt vagy reziduális összehúzódás! hajlam" az a viszony, mely egy száraz szál hossza és a száraz szál megnedvesí- 40 tése és feszültség nélkül való megszárí­tása után mutatkozó hossza között áll fenn. Visszamaradt összehúzódási hajla­mot akkor adunk a szálnak, ha száradása közben nem hagyjuk szabadon össze- 45 húzódni; az összehúzódásnak az a mérve, amelyet a szál a további összehúzódás meggátlása előtt szenvedett, természete­sen megszabja a visszamaradt összehúzó­dási hajlamot is. Az eddigi módszerekkel 50 létesített műselyemfonalak és hasonlók esetében rendkívül nehéz volt a fonal visszamaradt összehúzódási hajlamának egyenletességét elérni. Különösen fontos a fizikai és fiziko- 55 kémiai sajátságoknak egyenletessége a szövetszövésre szánt fonalaknál. A szöve­teket ugyanis eredetileg lényegben ugyan­akkora vagy alig nagyobb szélességűre szövik, mint a kikészített szövet meg- 60 kívánt szélessége. A kikészítés közben pl. a szövet mosása és festése után a szöve­tet feszítőkeretekben szárítják, melyek a szövetet a kívánt végleges szélességben tartják. Ha a fonal, amelyből a szövet 65 készül nagy visszamaradt összehúzódási hajlamú, a szövet szárítása közben a szövet elszakad, mert a feszítőkeretbe fogva az összehúzódás folytán fellépő feszültségnek nem tud ellentállni. Erre 70 való tekintettel kívánatos, hogy a szö­vetté szövendő fonal kis visszamaradt összehúzódási hajlamú legyen, annál in­kább, mert a szövőiparban használatos szövőszékek megszabott szélességűek s 75 nem állíthatók be úgy, hogy kompenzál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom