119559. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű katóda, különösen Braun-csövekhez

íf AGY A fi KI RÁ LYI qgj ^Sm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119559. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — I. 3726. ALAPSZÁM. Közvetett fűtésű katóda, különösen Braun-csövekhez. Egyesült Izzólámpa és V illamossági lí.-T. cég-, Újpest. A bejelentés napja 1936. évi szeptember hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi október hó 1-je A találmány közvetett fűtésű katóda villamos kisütőcsövekhez, különösen Braun-csövekhez és ilyen katódával fel­szerelt Braun-cső. A találmány szerinti 5 katóda az eddig hasonló célokra ismere­tesekkel szemben igen egyszerű előállít­hatóságával és beépíthetőségével tűnik ki és jellegzetessége az, hogy a katódatest sík felületére felvitt emittáló réteget az 10 aktív katódafeliiletet meghatározó mé­retű és kiképzésű nyílással ellátott lemez fedi le, mimelletl e fedőlemez a találmány szerint közvetlenül az emittáló rétegre fekszik fel. 15 Rendkívül előnyösen alkalmazható a találmány szerinti katóda oly csövekben, melyekben a katódán kivül még egyéb, az elektronok sebességét befolyásoló és az elektronsugárnyalábot koncentráló 20 elektródák is helyet foglalnak és melyek­ben a katódához legközelebb fekvő elek­tróda a katódafelülettel párhuzamos sík­ban van elrendezve, mimellett ez az elek­tróda a katódához egészen közel fekhet. 25 Ennek az elektródának természetesen nyílással ellátottnak kell lennie. A találmány szerinti katódának egy példaképeni foganatosítási alakját, vala­mint annak Braun-féle csőben való példa-30 képeni alkalmazását részletesebben a csatolt rajzzal kapcsolatban ismertetjük, melyen az 1. ábra a katóda alkatrészeinek elren­dezését felülnézetben, a 35 2. ábra pedig hosszmetszetben szemlél­teti, míg a 3. ábra Braun-csövek vázlatos rajza a beépített, találmány szerinti katódával. Az 1. és 2. ábrán (1) az előnyösen lapos, szakrényalakúra kiképzett, fémből, cél- 40 szerűen nikkelből készült katódatest, mely a (3) lemezzel lefedett (2) emittáló­rétegg'el van ellátva. Az emittálóréteg vastagsága célszerűen 0.1 mm-nél kisebb és e réteg nem fedi be a katódatest egész 45 felületét, hanem annak két végét szaba­don hagyja. A szabad végekre hegeszt­hetjük a (3) lemezt, mely a katódatest felületén túl is nyúlhat, hogy a sugárkéve pályáját az árambevezetőelektródákkal 50 szemben leárnyékolja. A (3) lemez az ábrá­kon köralakúnak feltüntetett (4) nyílás­sal van ellátva. A fűtést az (5) fűtőszállal foganatosítjuk, mely célszerűen valamely — az ábrákon fel nem tüntetett — rá- 55 égetett szigetelőréteggel, pl. alumínium­oxid réteggel ellátott. Az (5) fűtőszálat a katódatestben, amint azt az ábra példaképen feltünteti, zeg-zugosan vagy hajtűszerűen vezethetjük. 60 A katódát a pl. nikkelszalagból készült (6) felerősítőszervekkel láthatjuk el, me­lyek segélyével azt a csőben rögzítjük. A (2) emittálóréteg pl. valamely kötő­anyagban eloszlatott báriumkarbonátból 65 áll, melyet a katódának a csőbe való be­építése után ismert módon vákuumban való hevítéssel aktív báriumoxiddá ala­kítunk át. Kötőanyagként pl. acetonban oldott nitrocellulózát alkalmazhatunk. 70 A 3. ábra a találmány szerinti katóda igen célszerű alkalmazását és beépítési módját szemlélteti Braun-féle oszcillográf­csőben. Az ábrán (a) a csőbura, (b) a találmány szerinti katóda, míg (c, d) és (e) 75 a katódsugár útjába eső, nyílással ellátott, segédelektródák, melyek az elektron­sugárnyaláb vezérlésére, gyorsítására és

Next

/
Oldalképek
Tartalom