119556. lajstromszámú szabadalom • Alagútkemence és eljárás működtetésére

zók nem volnának. Ezeknek elrendezése azonban közvetlenül növeli a kemencefenék melegítése céljából rendelkezésre álló hőmennyiséget. Az (F) ventilátor 5 visszavezető hatásának eredményeként, a (B1—B5) lángzók szolgáltatta meleg, valamint a szomszédos (bl, b'2) stb. lángzók szolgáltatta meleg tetemes része főleg arra használtatik fel, hogy a kemence 10 előhevítő öve alsó részének hőszükségletét fedezze. E sajátos intézkedések hatásosságát növeli gázoknak a kamarába, ennek felső részéibe az (E, el) és (e2) csöveken át 15 történő visszavezetése. E szájcsöveken át bevezetett gázok törekvése a menyezeti ós fenékhőrniérséklet közötti különbség kiegyenlítése a következő okokból. Az, egyik az, hogy a kemencébe ily módon vissza-20 vezetett gázok a. kemencefenék, ill. oly részeiből szívattak el, melyek a kemence bejárati végéhez közelebb fekszenek, mint azok a kemencerészek, amelyekbe a gázo kat visszavezettük és melyekben ez okból 25 a hőmérséklet alacsonyabb lesz, mintha a gázokat oda nem vezettük volna vissza. A másik ok az, hogy a gázok visszavezetése folytán a gázok általános lefelé áramlása lép fel, ami növeli a fenékhőmérsék-30 letet. Az (E, el) és (e2) stb. szájcsöveken át bevezetett gázok tehát csökkentik a hőmérsékletet a kemence felső részeiben, a gázvisszavezetési helyek közelében. A visszavezetett gázoknak az (E, el) és 35 (e2) szájcsöveken át vékony, lefelé irányuló áramokban vagy sugarakban való betáplálása, mely sugarak harántirányban nyúlnak el a kemencekamra felső részében, a kemence bejárati vége felé 40 irányuló, hosszirányú huzat fellépése ellenében működő gázakadályokat alkotnak. Noha a huzatmegelőző akadályok célszerűen vékony függélyes sugarak útján 45 létesülnek, az akadályok, bizonyos esetekben, oly vastagabb sugarak útján is létesülhetnek, amelyek a kemence bejárati végétől távolodó irányúak. Ekkor három szájcsövet alkalmazunk, mely szájcsövek 50 a kemencekamra koronáján áthatolnak, e kamra előhevítő övében és fokozatosan növekvő távolságban vannak a kemence bejárati végétől. E szájcsövek mindegyike oly fémtok alakjával bír, melynek függé-55 lyes része a kemencetetőn áthatol és melynek kiömlési vége közvetlenül a kemence teteje alatt fekszik és a kemence bejárati végétől távolodó, vízszintes irányú. Mindegyik szájcső, vagy legalább kiömlési vége, célszerűen a kemence egész 60 szélességének nagyobb részében, a kemencekamra harántirányában nyúlik el, A kezdetben vízszintes sugarakat a kemence bejárati vége felé mozgó gázok meggörbítik és lefelé terelik. A kemence 65 bejárati végétől legtávolabb fekvő fúvókából kiáramló sugárnak van a legnagyobb közvetlen hatása a légkör keringtetésére, mivel a kemence bejárati vége felé mozgó viszonylag erőteljes he- 70 vítő gázsugár ellenében működik és azt a fúvókán kiáramló sugár hatáskörzetébe tereli. A különböző fúvókák szolgáltatta, lefelé görbülő sugaraknak a kemence bejárata felé fekvő oldalán a gázok felfelé 75 áramlanak, a melegebb gázok felszállási törekvése folytán, de a kemence bejárati végétől távolabb fekvő szájcsövekből hátrafelé felszálló gázokat, melyek a kemence bejárati vége felé fordulnak, a ke- 80 mence bejárati végéhez közelebb fekvő, szomszédos szájcső lijból eltéríti. A fentiekből kitűnik, hogy a kemence előhevítő szakaszában a hőmérsékleti és áramlási viszonyok szabályozására alkal- 85 mázott berendezések kölcsönösen hozzájárulnak a találmány szerint elérhető hatások fellépéséhez. Az ismertetett intézkedések némelyike, bizonyos esetekben, előnyösen alkalmazható, más ismertetett 90 intézkedések nélkül is. Az ismertetett kiviteli alaktól eltérések lehetségesek a találmány keretén belül. A bejárati vég szomszédságában, valamint az (F4) és (F5) elágazásokon át a kemencekamrába gj betáplált hevítő gáz, esetleg forró levegő lehet a hevítő övből, amely száraz lévén, megkönnyíti az áru szárítását, A találmány szerint alagútkemencének eddigelé meg nem említett, fontos gyakor- too lati előnye az, hogy a kemence az üzem megindításánál vagy üzemszünet után, a légkör hőmérsékletétől az üzemi hőmérsékletig felhevíthető anélkül, hogy a kemencén a felhevítési időszak alatt hő- ic abszorbeáló anyagot kellene átvezetnünk. Ez eddigelé kemencéknél nem volt lehetséges, mert az ismert kemencéknél, ha üresek, a hosszirányú huzat oly tetemes, hogy a kemence bejárati végén uralkodó i hőmérséklet alig kisebb a kemence meleg szakaszában uralkodó hőmérsékletnél. Ennek az előnynek gyakorlati fontossága van, mert a bemelegítés rendesen néhány napig tart és ha a hőabszorbeáló anyag, 115 melyet kocsikon vezetünk át a kemencén,