119548. lajstromszámú szabadalom • Vasúti fordítókorong és annak kiegyensúlyozására alkalmas rugószerkezet

előfeszítés mérvének megfelelően, a tok peremeire támaszkodó (3) tányérok hatá­rolják. Látható, hogy lefelé irányuló, vagyis 5 húzóerőre a felső rugótányér, felfelé irá­nyuló, vagyis nyomóerőre az alsó rugó­tányér mozdul el, mihelyt a támadó erők (P, G) értékűek lesznek. A rugózás úthosszát a rugó alakja és 10 méretezése szabja meg. Ha nagyobb ru­góutakra és főleg, lia különböző jellegű (keményebb vagy lágyabb) rugózásra van a rugóút további szakaszán szükség, akkor több rugót rendezünk el egymás 15 után úgy, hogy azok hatása összegeződ­jék. Ebben a, (nem ábrázolt) esetben a második, ill. következő rugó előfeszült­sége már eleve akkora, mint amekkora az első rugót lesüllyesztett helyzetében 20 támadó erő. Ha tehát az első rugó rugó­tokja rögzítve van, akkor az erőt a kö­vetkező rugóra átvivő akasztóitokat a hajtórúdon olyan távolságnyira kell ez utóbbi rugótányérjaitői elhelyezni, mely 25 az első rugó összenyomott helyzetének megfelel. De hogy egyszerűbb legyen a szerkezet ós kisebb helyet foglaljon el, a rugókat egymásban is helyezhetjük el, amikor 30 csak az utolsó rugótok van rögzítve, az első rugótok pedig elmozdulhat s maga viszi át mozgását a következő rugóra, tehát a mozgató rúdon további külön akasztékokra nincsen szükség. 35 Ilyen elrendezést mutat a 3. ábra, két egymásba tolt rugóval. Eszerint az (1) rugó (2) tokjának felül­alul nemcsak befelé, hanem kifelé álló pe­remei is vannak s ez; utóbbiak támasz-40 kodnak ia kellően előfeszített külső (6) rugó (7) tányérjaira, amelyek ez esetben nem tárcsa-, hanem kör gyűr ű-alakúak és a helytálló (8) rugótokban vannak ve­zetve. 45 Az utóbbi ábra jobboldalán a rugószer­kezet olyan helyzetben van vékony vona­lakkal vázolva, melyet bizonyos terhelés mellett, pl. az 1. ábrabeli diagram szerinti (Pl) erővel terhelve elfoglal, amikor az 50 (1) rugó már annyim, össze van nyomva, amennyi ,a (6) rugó előfeszültségének megfelel. Ekkor lép működésbe, további terhelés esetén, a lágyabb jellegű (6) rugó, amikor is a (2) rugótok egészben 55 elmozdulva viszi ál a nyomást a (6) ru­góra (pomtozottan jelölve); így tehát a két rugó együttes ellenállása veszi fel a terhelést, amely a diagram szerint (P2)-ig növekedhet s ennek megfelelően növek­szik a rugóút. 60 A (6) rugó természetesen más jellegű (pl. keményebb) is lehet s ennek megfele­lően más jellegű (meredekebb) lesz a ka­rakterisztikája is. Szükség szerint a rugó­szerkezet még további hasonlóan elren- ö5 dezett rugókicai is kombinálható. A 4. ábra az ilyen rugónak egy, talál­mány szerinti alkalmazását vasúti for­dító korongokhoz ábrázolja. A (9) királcsaposzlopon nyugvó, ill. ki- 70 egyensúlyozott állapotban lebegve tartott (10) korong kerületén levő futókerekek ós az alattuk körben futó (11) sínpálya kö­zött, 25 mm-es hézag van. A lebegő ko­ronghoz csuklósan csatlakozó (12) híd- 75 szerkezetek egy külső '(13) sínpályára tá­maszkodnak. A találmány szerint a (vázlatosan áb­rázolt) (R) rugószerkezeteket a koronggal mereven összefüggő (14) rugótartóbakok és 80 a (12) hídszerkezetek közé alkalmazzuk a korongnak a járművek be- ós kijárásakor való egyensúlyban tartására, ill. az egyensúlyi helyzet helyreállítására. A fentemlített 25 mm-es hézag ugyanis 85 lehetővé teszi a korongnak hirtelen bekö­vetkező ós zökkenéssel járó elbillenését akkor, amikor a mozdony első kerekei rá­futnak a toldó hídszerkezet végére, ill. hátsó kerekei azt elhagyják s amikor a 90 rendszer az ábra alatti alsó vázlaton eredményes vonallal jelzett helyzetbe igyekszik beállani. Ezt a beállást csak olyan rugószen-kezetekkel lehet ellensú­lyozni, melyek a baloldalon fellépő 95 nyomó- és a jobboldalon fellépő húzóerő­ket egyaránt felvenni, ill. a támadó erő csökkenése vagy megszűnte után a rend­szert egyensúlyi helyzetébe visszavinni képesek. Ez elrendezésnél az ellentétes értelem­ben igénybevett kétoldali rugók együttes hatása érvényesül, de minthogy a húzó-és nyomóerők egyik vagy másik oldalon is váltakozva lépnek fel, mindkét oldalon olyan rugószerkezetre van szükség, amely akár húzó-, akár nyomóerővel szemben egyforma ellenállást fejt ki. Ebben az esetben különösen az 1. áb­rán. feltüntetett karakterisztikájú, vagyis m részben keményebb, részben lágyabb jel­legű rugót célszerű alkalmazni, mert ki­sebb támadó erők esetén, vagyis az egyensúlyi helyzet közelében kívánato­sabb, hogy a rugó aránylag merev karak- llt

Next

/
Oldalképek
Tartalom