119537. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső távolbalátógépek letapintására
pl. egymással párhuzamos rudacskákból vagy drótokból áll. A (K) katód elektronsugarat állít elő, mely ismert módon központosítóeszközok révén van nyalábolva. 5 A rajzon; feltüntetett eltérítőelektródok, vagy eltérítőesóvók az elektronsugarat ismert módon, a (3) rács fölött mozgatják ide ós oda. A fotoaktív réteg megvilágításánál kioldott elektronok a konden-10 zátorróteget töltik fel ós pedig többé-kevésbé erősen, aszerint, amint több vagy kevesebb elektron kioldódik. A (2) rétegnek a rajz szerinti bal oldala negatíve 'töltődik, másik oldala pedig pozitíven. A 15 töltések erőssége természetesen az (1) rétegtől érkező elektronok számától függ. A (3) rácson pozitív feszültség fekszik, mely a (2) rétegen át az (1) rétegre hat és így azt létesíti, hogy az (1) rétegben 20 kioldott elektronok biztosan jutnak a (2) réteghez. Ezt a műveletet természetesen neimesak a (3) rácselektróddal, hanem más berendezésekkel is érhetjük el. A (3) rács egyidejűleg, mint anód is működik 25 a letapintósugarat szállító katód dal szemben. A letapintó elektronsugár, mely a (3) rácson át gyorsítódva a (2) rétegre esik, a(3) rács mögött lévő kondenzátorelemek különböző töltései egymásután, le-80 vezeiti. Az, ezáltal létesített áramváltozások a (W) ellenálláson vehetők le, mely a (3) ráccsal összekötött vezetékben fekszik. Ezeket azután alkalmas erősítés után a tulajdonképeni nagyfrekvenciás-35 adó vezérlésére használjuk fel. A berendezés üzemképességének növelésére a (4) rács rendezhető el, mely az (1) réteg azon oldalával érintkezik, mely az (0) tárgylencse felé van fordítva. 40 A (4, 3) rácsok célszerű elrendezése olyan, hogy egymást födik, ami a kép többszörös raszterozását meggátolja. Easzterozás t. i. az elektronsugár letapintása közben azért keletkezik, mert az elektron -45 sugár el nem érheti a rácsrudaeskák fölötti mozgása közben a rudacskák mögött fekvő kondenzátorelemeket. Azonban ily raszterozásra csak az egyik irányban van szükség, mert a találmány szerinti berendezésnek nincs szüksége 50 szemesraszterre, úgyhogy a képbenyomás egyáltalában nincs megzavarva. Ha a (4) rács elhelyezése olyan, hogy a (3) ráccsal egybevág, akkor az átvitel rosszabbodása be nem következik, habár 55 akkor is a fotoaktívréteg egy része le van födve. Minthogy mindkét rácsnak egymással fedésbe való hozatala nem oly egyszerű, célszerű, csekély pontatlanságok kiegyenlítésére más módszer szerinti 60 javításokat végezni. így pl. arról lehet gondoskodni, hogy a fotoaktív réteg ine világítassék meg" pontosan élőiről, hanem a világítást valamivel oldalt toljuk el. Ezzel a rácsrudaeskák 65 arnyéka is más helyre tolódik el. A (4) rács az (1) réteghez szállítja a villamosságot. Szabadalmi igénypontok: 1. Katódsugárcső távolbalátóképeknek le- 70 tapintására, melynél az optikai képet fotórétegre vetítik, azzal jellemezve, hogy a fotóréteg összefüggő egynemű felületté van kiképezve és e felület mellett kondenzátorréteg van elren- 75 dezve, mely vezetőanyag molekulahalmazaiból és szigetelőanyagból áll, amelyben a molekulahalmazok egyenletesen vannak elosztva. 2. Az 1. igénypont szerinti katódsugárcső 80 kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kondenzátorréteg előtt rács van, mely a tapintósugarat szállító katódhoz képest az anódot alkotja. 3. A 2. igénypontban védett katódsugár- 85 cső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a íotóréteg megvilágító oldalán azzal érintkező rács van, mely a fotoréteget árammal látja el, 4. A 2. és 3. igénypontok szerinti katód- 90 sugáreső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a két ráes egymást fedi. 5. A 2. igénypont szerinti katódsugárcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az adó vezérlésére való áramok levéte- 95. léire való hely a kondenzátorréteg és a katód között fekvő rács és a katód között van. 1 rajzlap melléklettel.
