119537. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső távolbalátógépek letapintására

MASYAE KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BffiŐSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 119537. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. L. 7405. ALAPSZÁM. Katódsugárcső távolbalátóképek letapintására. €. Lorenz Aktiengresellschaft gyári cég, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi augusztus hó 29-ike. Távolbalátóadóknál oly fényfelvevőeszközöket használnak, melyekben a letapintást elektronsugár végzi. Ezek legfontosabb része, szigetelőréteggel borított 5 fémlap, melynek szigetelőrétegén fotocellaelemekből álló réteg foglal helyet. Az ismeretes berendezéseknél a fotocellák számos részkapacitást alkotnak, azaz, a fémlapon oly réteg van, mely egyszer-10 smind fotocellákat és a villamos töltések gyűjtésére való tárolóelemeket alkot. A fotoaktív részek a megvilágítás mérvéhez képest több vagy kevesebb elektront ad-2iak le, amiáltal a tárolóelemek feltöltése 15 külömböző. Ezzel elérjük azt, íhogy atáiolóelemeik töltéseinek nagysága függ az illető helynek megvilágításától. A töltéseiket a réteg fölött vezetett elektronsugár egymásután vezeti le és a tulaj donképeni 20 nagyfrekveneiájúadó vezérlésére használja fel. A találmány abból az elgondolásból indul ki, hogy a fotoaktív rétegnek és a tárolóelemeknek ily egyesítése azzal okoz 25 nehézségeke U mert az egyes folyamatok egymást befolyásolják. A találmány szerint a fotöréteg összefüggő egynemű felületté van kiképezve és e felület mellett tároló réteg van, melyet a következőkben 30 „kondenzátorrétegnek" nevezünk, mely vezetőanyag molekulahalmazaiból és szigetelőanyagból áll, amelyben a molekulahalmazok egyenletesen vannak elosztva. A kondenzátorréteg pl. vasport tartai-35 mázhat, mint ezt a nagyfrekvenciás technikában csévemagok előállítására használják. E vaspor magjainak átmérője kb. 0.004 mm. A mag tehát olyan, melynek átmérője a képpontnagysúgnak tört része. Képpontnagyságon a fényfolt átrné- 40 röje értendő, melyet a letapintó elektronsugár állít elő. Ezzel elérjük azt, hogy a képbenyomást sem a magok nagyságkiilönbségei, sem a magoknak egyenlőtlen elosztása a szigetelőmasszán belül nem 45 zavarják. Az ismeretes eljárás lényeges nehézségei, hogy ama rétegnek, mely egyidejűleg fotoaktív- és tárolóeszközöket tartalmaz, rendkívül egyenletesnek kell lennie, hogy az elektronsugárral való le- 50 tapintáskor rétegegyenletlenségek hasonló nagyságban, ne jelentkezzenek, mint amilyenek a töltéskülönbségek, amelyek a képnek fény külön b ségei folytán keletkeznek. 55 Mellékelt rajz a találmány szerinti berendezés példaképeni kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra a berendezés vázlatos rajza. A 2. ábra a kondenzátorréteg egy részének 60 erős nagyobbításban. (1) jelöli az ismeretes átlátszó fotoaiktív réteget. A visszaadandó tárgy, pl. íkép, valahol (B)-nél van és az (O) tárgylencse segélyével megvilágítja az (1) réteget. Aa 65 (1) réteggel párhuzamosan egy második réteg, t. i. a (2) kondcnzátorréteg fekszik, melynek feladata a kioldott fotoelektroni,kat gyűjteni. A (2> réteg a találmány szerint villamosan vezető (P) részecskékből 70 és a l(Q) szigetelőanyagból (2. ábra) áll, melyben e részecskék moljkulalhalmazok nagyságában finoman vannak eloszrtva. üymódon ,a (P) részecskék kondenzátorok fegyverzetei. A (2) 75 réteg mögött a (3) rács foglal helyet, mely