119523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostok feltárására és tisztítására kórós növényekből, műgyapot és műselyem gyártásához

Megjelent 1938. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÍLYI ^^^ SZABADALMI BIBÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 119533. SZÁM. IV/H/1. OSZTÁLY. — T. 6058. ALAPSZÁM. Eljárás rostok feltárására és tisztítására kóros növényekből, műgyapot és műselyem gyártáshoz. Töreky Lajos műszaki rajzoló, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi november hó 13-ika. Ismeretes, hogy a gyapot és a műselyem, gyártásához természetes gyapotot vagy facellulózát. alkalmaznak. Magyarországon azonban ezeknek az ipari cikkeknek az 5 előállítására szükséges nyersanyag a gyapottermés hiánya és kevésszámú erdőségeink miatt nem áll rendelkezésre. Tehát ez anyagokat külföldről a gyártáshoz vagy kereskedelemhez mint nyers- vagy 10 készárut vagyunk kénytelenek drágán •behozni. Ma már ez anyagokat az alant leírt találmány szerinti eljárással, hazánkban igen nagy mennyiségben található nyersanyaggal pótolni tudjuk. A műgyapot és 15 műselyem gyártásához, szükséges alapanyag minden kórós növényből előállítható. Ilyen nyersanyag pl. a kukoricakóró, babszár és somlkóró. A kukoricakóró évi termése M>. 350—400.000 vagonra te-20 hető. E növényi' anyagok 45—47% cellulóaát tartalmaznak, mely minőségben jobb, mint a faeellulóza, feltárási költségei pedig jóval olesóbbak annál. Hazánkban' az igen bőséges tengerikórót 25 mezőgazdasági és ipari szempontból eddig végzett feltárásokkal még mindezideig nem tudták gazdaságosan kellőképpen kihasználni ési így csak mint póttakarmányt alkalmazták. Ez az alkalmazás már csak 30 azért sem lelhet gazdaságos, mert a jószág a cellulózát tartalmazó rostanyagot megemészteni nem tudja, így hasznavehetetlenül kárbavész. Ugyanez vonatkozik a babszárra és a somkóróra is, amelyet a 35 tengerihez mérten1

kevesebb mennyiségben termelnek és etetésre nem alkalmas, így teljesen felhasználatlanul pusztul el az értékes cellulóza állománya. Az elmondottak alapján különösen tengerikóróból már több kísérlet történt. 40 Ezek a kísérletek azonban nem vezettek gazdaságos eredményre, mert pl. a tengerikórót, mely igen sok kovasavat, lignint és egyéb, a gyártásra nézve háros anyagot tartalmaz, főleg a külső burkola- 45 taiban és a biigykeiben, helytelenül tárták fel. Ezek a feltárások azért nem gazdaságosak, mert a kazalokban való szállítás, a tengeriszár könnyű fajsúlyánál fogva, nem használja ki kellőképen a tér- 50 fogatot, másrészt pedig a feltárás, bonyolultságánál fogva, hosszú időt és nagy költséget vesz igénybe. Ugyanis a szállításra az anyag a könnyű bél anyaggal együtt került, mely pedig mintegy 40—45%-ban 55 a szennyező anyagoktól, mint pl. a kovasavtól, penésztől és egyebektől aránylag könnyen elválasztható. Másrészt pedig az eddigi feltárással az anyagot harántjában tépték, szecskázták és szaggatták, 60 majd kémiailag mosták, vízben zúzták, lúgozták és főzték, mely folyamat lényegesen leegyszerűsíthető. Az eddigi tépéssel, szscskázással és szaggatással, valamint a kémiai feltárás- 65 sal a takarmányozásra alkalmas bélanyag a tápértékű pentozánnal legnagyobb részben kárbeveszett, másrészt pedig a vízben való mechanikai feltárással a bélanyag pépszerűen szennyezte és tö- 70 mítette a cellulóza tartalmú rostanyagot és így a feltárást megnehezítette.