119490. lajstromszámú szabadalom • Izzókatóda gyorsítórekesszel elektronsugárcsövekhez, kiváltképpen távolbalátási, hangosfilm és mérési célokra

IAÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 119490. SZÁM. vil/d. OSZTÁLY. — E. 5014. ALAPSZÁM. Izzókatóda gyorsítórekesszel elektronsugárcsövekhez, kiváltképen távolbalátási, hangosfilm és mérési célokra. Allgemeine Elektricitáts-Gesellsehaft cég: Berlin. A bejelentés napja 1936. évi szeptember hú 22-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi szeptember hó 24-ike-A Braun-féle nagy vákuumos csőnek a gázzal töltött csövekkel szemben lénye­ges előnyei, mint a sugár teljes tehetetlen­ségnélkülisége és a skála jó lineáritása, 5 mellett hátránya, hogy a világítófolt csekélyebb intenzitású. Azonos fényhatá­sok elérésére, magasabb üzemi feszültsé­geket kellene alkalmazni. Ebből kény­szerűen következik, hogy a-világítóernyő 10 teljes kivezérlésére a kitérítőfeszültsége­ket, illetve a kitérítő áramokat is azonos mértékben kellene növelni. Ez az eljárás­hoz tehát lényegesen terjedelmesebb ké­szülékeket, nevezetesen bonyolultabb 15 üzemi- és kitérítőberendezést igényel. A találmány értelmében a nagy vá­kuumcsöveknél az intenzitás csökkenését, melyet a katóda előtt hiányzó pozitív tértöltés eredményez, azzal küszöböljük 20 ki, hogy a katódával szemben pozitív töl­tésű „tértöltőrekeszt" hőálló szigetelő­test segélyével közvetlenül a katódán rendezünk el, amikoris a katóda és a tér­töltőrekesz nagyságát és alakját úgy 85 választjuk meg; hogy azok az elektro­nokra gyűjtő hatást gyakoroljanak. Ezzel elérjük, hogy a hőelektromos hatás követ­keztében termelt lehetőleg valamennyi elektron a rekesznyíláson halad át, melyet 30 azután megfelelő elektronoptikai rendszer segélyével, mint nagy intenzitású fény­pontot az ernyőn leképezünk. Emellett nem szükséges, hogy a tértöltőrekeszhez külön hozzávezetést alkalmazzunk; az 35 izzószál feszültségesését is felhasználhat­juk arra, hogy a rekeszt a katódával szemben elegendően pozitívvá tegyük. A tértöltőrekeszhez szükséges pozitív feszültséget úgy is létrehozhatjuk, hogy azt oly anyagból készítjük, mely a kató- 40> dával szemben megfelelő kontaktpoten­ciálkülönbséget mutat fel. Az elektronok­nak a rekesznyílásra való gyűjtését, még fokozhatjuk, ha a katóda kilépő tere körül, a fűtőárammal átfolyt, vastagabb 45-huzalból való spirálist rendezünk el. A vastag huzalból való spirális magas hő­mérsékre nem hevül; mágneses mezejével pedig az elektronokat gyűjtő hatást támogatja. A váltóáramú fűtésnél fellépő 50-intenzitásváltozásokat, a találmány sze­rinti berendezés további felhasználsaként ismeretlen frekvenciájú jelenségek vizsgá­latánál az idők regisztrálására használ­hatjuk fel. 55 A rajz a találmány két példakénti kivitelét tünteti fel. Az ábrákon (1) a rekeszt, (2) a szige­telőtestet, (3) az izzókatódát jelöli. Az 1. ábra oly kivitelt mutat, melynél 60-a tértöltőrekesz feltöltése az izzószál feszültségcsökkenésének a segélyével történik. A 2. ábrabeli kivitelnél, a rekesznyílást a fűtőáramtól átjárt vastagdrótú (4) cséve veszi körül. A katódát és a rekeszt másként is kialakíthatjuk; kiváltképen a rekesznek nem kell kúpköpenyalakúnak lennie. A szigetelőtestet sem kell okvet­lenül a katódára feltolni, azt a katódától 70-független tartószerven is elrendezhetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom