119461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések feljegyzések előállítására szigetelő felületeken

kotja. Eimek az írószerkezetnek a (32) izzókatóda az ionforrása és a (33) fémdob a sz ivóelekt ródá ja. A felviendő betűk, írásjelek, stb. feljegyzése a (12) szalagra 5 történik, mely pl. parafíinozott vagy sellakbevonatú papírosból lehet. Ez a szalag a (13) készletdobról gömbölyödik le és a (14) dobra csavarodik fel, a rajzon fel nem tüntetett ismeretes továbbító szerkezet 10 hatása folytán. A (32) izzókatódát a (34) fűtőtelep fűti, mely a rajzon látható módon a (35) szivófeszültségtelep negatív sarkával áll összeköttetésben, míg ugyané telep pozitív sarka a (33) szivóelektró-15 dához van kapcsolva. A (35) szivőíeszültségtelephez van kapcsolva a (36) előfc-SKÜltségtelep, mely a (37) ellenálláson át a (31) tárcsának akkora negativelőfeszültséget ad, hogy a berendezés nyu-0 galmi állapotában az izzóka tóda ionárama zérus. Abban a pillanatban, midőn a leadóállomásról pozitív áramlökés érkezik a (31) tárcsához, az ionáram megindul és a 25 katódú val e pillanatban szembenálló betű vagy írásjel eleiktrogramm alakjában vcvődik át a (12) szalagra. A megérkező áramlökés egyúttal önmagában véve ismeretes módon az írószalagot egy betü-30 szélességgel továbbítja. Az, elektrogramm előhívása és rögzítése a (23) és (24) kamrákban történik, a fent hivatkozott törzsszahadalmumk leírásában ismertetett módon. vagy bármely má.s megfelelő módon. 35 Elképzelhető az ilyenféle berendezésnek olyan foganatosítási alakja, is, melynél a (31) betű tárcsa szakaszos mozgást végez és a betű vagy írásjel leképezése alatt 411. Az ilyen berendezés tehát olyan lesz> 40 melynél viszonylagos elmozdulást nem az ionnyaláb és a, felfogófelület, hanem az ionforrás és a felfogófelület között hozunk létre. Minkétfajta berendezésnél azonban az elektrografikus feljegyzés alakját a 45 kívánt feljegyzésnek megfelelő alakú kivágással ellátott vezérlőelektróda használatával szabjuk meg. Ha a feszültséglökések elég nagyok, akkor azokat szívófeszültségként is használhatjuk és ekkor 50 a betü'tárcsa csak ernyőként működik. Fentiekből világos, hogy hasonló módon az ismeretes öt áramlökéssel dolgozó betütávíró-berendezéseket és egyéb, pl. syphonrecor der-rendszerű táviróberende-55 zéseket is lehet átalakítani elektrografikus üzemre. Az elektrografikus táviróberendezéseknek a mechanikus eszközökkel író vagy nyomtató távíróberenelőzésekkel szemben az az előnyük, hogy sokkal nagyobb táv- 60 iraitozási sebességeiket engednek meg, a fény segélyével, tehát fényképészeti fényérzékeny rétegre, pl. papírra, dolgozó berendezésekkel szemben pedig az, hogy nem kell sötétben vagy inaktinikus fény- 65 ben dolgozni és az elektrogramm előhívása ós rögzítése igen egyszerűen és gyorsan száraz eljárással történik ós az üzemköltség csekély. A találmány szerinti eljárással kapott 70 elektragrammok, különösen a Morse-írást alkotó, szalagon feljegyzett elektrogrammok, hasznosíthatók jelem találmányunk szerint, anélkül is, hogy azokat előhívás utján láthatóvá tennénk. Ez a találmány 75 szerint úgy történik, hogy az elektrognammot alkotó töltésekkel villamos regisztráló és vagy jelzőkészülékeket működtetünk. Ez történhetik pl. úgy, hogy a villamos töltések elektrosztatikus erőit használjuk fel finom mechanikai szervek mozgatására és ezek segélyével pl. villamos áramokat kapcsoltatunk ki és be, akár közvetlenül, akár meíffelelő további jelfogószerkezetek segélyével. 85 Ha pl. a Morse-jelekkel láthatatlan villamos töltések alakjában beírt távírógépszalagot húros elektraméter szálával öszszekötött vezető közelébe elmozgatjuk, e vezetőben influált töltések hatására az 90 elektraméterszál szakaszos, illetve különböző előjelű töltésekkel beirt szalag esetén váltakozó irányú kilengéseket fog végezni. E kilengések fényképészeti regisztrálásával az átvitt sürgönyt, ha ez kívá- 95 natos, az eredeti áramlökések alakjában rögzíthetjük. Felhasználhatjuk továbbá a találmány szerint az elektrogramm alakjában rögzített iontöltéseket villamos kisiitőcső, 10C rendszerint elektron eső, aiiódáramának vezérlésére és pedig rendszerint oly módon, hogy a töltések által influáló elektródában influált feszültségeket vezetünk a cső, pl. az elektroncső rácsára. E célból MK előnyösen úgy járunk el, hogy a láthatatlan feljegyzéseket hordó szigetelőfelület és az ennek töltései által befolyásolandó szervhez kapcsolt influáló elektróda közt, mely a szigetelőfelülettel szemközt lehet 11C elrendezve, viszonylagos elmozdulást hozunk létre. Az erre alkalmas berendezések tehát lényegileg az elektrogramimot hordó szigeíelőtestnek az influáló elektródához fcó- Hí pesti elmozgatására alkalmas szerveket, és az influáló elktródával szemközt fekvő, a szigetelőtest felfekvőfelületét alkotó,