119461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezések feljegyzések előállítására szigetelő felületeken

egyezred inni higanyoszlop körül van, felső határa szorosan véve nincs, minthogy azonban a nyomás növekedtével az ionok sebessége és ezzel az ionáram .5 erőssége is csökken, különleges esetek kivételével nem célszerű az atmoszférikust számottevően felülmúló nyomású térben dolgozni. A találmány szerinti eljárásnak lényeges előnye éppen az, hogy atmo-10 szférikus légtérben, szabad levegőn, kitűnően foganatosítható. A találmány szerinti eljárással kapott láthatatlan villamos feljegyzések a találmány értelmében láthatóvá tételük nélkül 15 például úgy hasznosíthatók, hogy a feljegyzéseket alkotó töltéseket, mint olyanokat, villamos regisztráló- és/vagy jelzőkészülékek működtetésére használjuk fel. Ez pl. oly módon történhet, hogy a tölté-20 seket hordozó szigetelőtestet, pl. szalagot, olyan elektróda közelében mozgatjuk el, mely a töltések által benne influencia útján keletkezett villamos feszültség hasznosítása céljából elektroncső rácsában i -25

köréhez van kapcsolva és ennek az elektroncsőnek a feljegyzéseket alkotó töltések által erősségében befolyásolt anódáramát hasznosítjuk. Az ionnyalábnak villamos feszültséglö-30

késekkel való befolyásolása pedig ,pl. abból a célból történhet, hogy e feszültséglökések sorozata alkotta táviratot vegyünk a találmány szerinti eljárással fel. Fenti új felismeréseink alapján tehát a 85 találmány szerinti eljárás immár minden korlátozás nélkül alkalmas arra, hogy vele minden olyan időbelileg elfolyó vagy pillanatnyilag fellépő jelenséget vagy tüneményt feljegyezzünk, mely villamos 40 feszültség- vagy áramváltozások alakjába tehető át. Minthogy pedig ez a technika miai álláas mellett úgyszólván mindig lehetséges, eljárásunk mindennemű regisztrálására, leképezésre, stb. alkalmas. 45

Fent hivatkozott szabadalmaink leírásaiban és jelen leírásban ismertetett előnyös tulajdonságainál fogva tehát a találmány szerinti eljárás előnyösen alkal-' mazható mindazon célokra, amelyekre 50 eddig fényképészeti, közvetlenül író, vagy esetleg nyomtató, vagy mágneses regisztráló, illetve feljegyző eljárásokat alkalmaztak. A találmány szerinti eljárás foganato-55 sításának módjaira és az ehhez alkalmas berendezésekre vonatkozólag utalunk fentebb már hivatkozott szabadalmaink leírásaira, hol ezek részletesen ismertetve vannak. Ennek folytán jelen leírásunkban csiak a leglényegesebb elemeket fog- 60 laljuk röviden össze és a találmány szerinti eljárásnak azokat a foganatosítási módjait és azokat a berendezéseket ismertetjük részletesen, melyek korábbi szabadalmaink leáirásaííban ismertetve nincs e- 65 nek, mlinthogy fentebb említett új felismeréseink alapján keletkezett újabb találmányaink alkotják. A találmány szerinti eljárás tehát fentiek értelmében lényegileg" abban van, '0 hogy szigetelőfelületre gáztérben létrehozott ion nyalá bbal iontöltéseket viszünk fel. Az erre használt ionnyalábot a feljegyezni kívánt jelenségtől, vagy tüneménytől való függőségben akár az őt lét- 75 rehozó villamos feszültséggel (az úgynevezett „szívófeszültséggel"), akár külön vezérlőfeszültséggel, akár különösen atmoszférikusnál alacsonyabb nyomású gáztérben létrehozott aránylag hosszú 8

0 ionnyalábok esetén — az ionnyalábra harántirányú mágneses, vagy villamos mezővel befolyásolhatjuk. A gyakorlatban legcélszerűbbnek a vezórlőíeszültséggel való befolyásolás bizonyult, minthogy azt találtuk, hogy az ionnyaláb útjába helyezett és célszerűen áttört vezérlőelektróda és az ionforrás közé kapcsolt és célszerűen előfeszültséggel sorbakapcsolt vezérlőfeszültséggel az ionnyalábot lényegi- 90 leg ugyanúgy befolyásolhatjuk, mint ahogy egy elektroncső vezérlőrácsa és katódája közé kapcsolt vezérlőfeszültséggel az elektroneső etektronáramlását befolyásolhatjuk. Megjegyezni kívánjuk azon- 95 ban, hogy az ionnyalábnak erőssége, iránya és/vagy keresztmetszete szempontjából történő befolyásolása a találmány szerinti eljárásnak nem is feltétlenül szükséges kelléke. Eljárhatunk ugyanis úgy 100 is, hogy egy ionforrás és egy úgynevezett szívóelektróda között a közéjük kapcsolt villamos feszültség segélyével állandó ionáramílást hozunk létre és az így létrehozott ionnyaláb rítjába a feljegyzendő 105 tüneménytől függő időben, módon vagy sebességgel hozunk be egy olyan szigetelő felületet, melyre az ionnyaláb villamos töltései rögzítődnek. Ekkor tehát az ionnyaláb úthossza szempontjából befő- no lyásoltuk. A gyakorlatban leggyakrabban úgy foganatosítjuk a találmány szerinti eljárást, hogy az ionnyaláb és az ezt felíogó szigetelőfelület között az eljárás foganatosítása folyamán relatív elmozdu- 115 lást hozunk létre.