119448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényelektromos elektróda előállítására

elektromos fém oxidjának keveréke keletkezik. Hogy az esetleg még nem oxidált fényelektromos fémet oxiddá változtassuk, oxigént ereszthetünk a csőbe; az s> oxigén fölös mennyiségét szivattyúzással távolítjuk el. Miután a tökéletesen oxidált fényelektromos fém (esetleg egyéb anyagokkal, pl. az említett ezústrészecskékkel <0 kevert) rétegét létrehoztuk, a kisútőcsövet oly gázzal, előnyösennemesgázzal, töltjük, mely a fényelektromos fémmel szemben közömbös. Ebben a gáztöltésben oly villamos kisülést létesítünk, melynél 45 az oxidréteget elektródaként alkalmazzuk. E kisülés következtében a fényelektromos fém oxidja részben bomlik, :nimellett a felszabaduló oxigént az >xidrétegen kívül lévő oxigénforgóanyag-20 gal kötjük. Ügyelnünk kell arra, hogy izt a fogóanyagot meg ne támadhassa :\z az oxigén, melyet a fényelektromos • ém oxidálására a kisütőcsőbe juttatunk. Az oxigénfogóanyagot e célból oly álla:25 pótban, pl. redukálószerrel kevert vegyület alakjában vihetjük a csőbe, mely az oxigént nem köti és csak miután a fényelektromos fémet oxidáltuk és az oxigén fölös mennyiségét a kisütőcsőből eltávolító tottuk, visszük át a hatékony állapotába. E célra pl. oly szelencét alkalmazhatunk, mely báriumkromát és cirkónium keverékét tartalmazza. E szelence nagyfrekvenciás hevítésa következtében a cirkónium a báriumvegyületet redukálja és a bárium a szelencéből elgőzölög. A báriumot pl. rézből való fémburkolattal körülzárt, ú. n. „rézzel bevont bárium" alakjában is alkalmazhatjuk. 40 A fényelektromos fémoxid egy részének bontásával keletkezett fényelektromos fémrészecskék a megmaradt oxidrészecskékkel keverednek és részben az oxidréteg felületén is a fényelektromos 45 fém vékony, adszorbeált rétege alakjában lecsapódnak. Az oxid bontási fokát a kisütőáram erősségének, valamint a kisülés időtartamának meghatározásával reprodukálhatóan szabályozhatjuk. Az 50 ennél a kisülésnél a csövön átmenő Coulomb-ok száma a bontott oxidmennyiség közvetlen mértéke. így teljesen reprodukálható módon érzékeny fényelektromos elektródát hozunk létre, anélkül, :55 hogy az elektróda létesülése után a fényelektromos fém fölös mennyiségét elkellene távolítanunk. Az előállított elektróda fényelektromos tulajdonságai igen jók és ezért fényelektromos cella katódájaként alkalmaz- 60 hatjuk és ez esetben fénnyel sugározhatjuk be. Az elektródákat azonban más céira, pl. szekundér-emisszióáram szállítására is alkalmazhatjuk. Ily elektródák ugyanis tudvalevőleg elektronok vagy 65 iónok felcsapódásakor szekundér elektronokat emittálnak. A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán fogjuk megmagyarázni, melyen oly fényelektromos cella látható, mely- 70 nek katódáját a találmány szerinti eljárással állíthatjuk elő. A rajz szerinti (1) fényelektromos cella oly (2) izzódrótot tartalmaz, melyet a cellában való elhelyezése előtt ezüsttel 75 vonunk be. A cella légtelenítése után a (2) izzódróton villamosáramot járatunk át, minek következtében a dróton lévő ezüst elgőzölög. Az elgőzölögtetett ezüst a falra (3) réteg alakjában rakódik le. 80 A (4) ernyő az ezüst lecsapódását az (5) talpacskára megakadályozza; hasonló, a rajzon nem ábrázolt, ernyővel a (3) ezíistrétegen a (6) ablakot létesítjük. A (3) réteg a cellafalon kivezetett (7) fém- 35 dróttal érintkezik. A (3) ezüstréteg létesülése után a cellába oxigént juttatunk és ez oxigénatmoszférában a (3) réteg, mint katóda és a (2) izzódrót, mint anóda között ki- 90 sülést hozunk létre. A (3) réteg ennek következtében felületesen oxidálódik. Az ezüst elégséges oxidációja után az oxigén fölös mennyiségét a cellából szivattyúzással távolítjuk el. 95 Ezután pl. átdesztillálással céziumot juttatunk a cellába. Ez a cézium az ezüstoxidrétegen rakódik le. A cellát ezután úgy hevítjük, hogy a cézium az ezüstoxidot redukálja, minek következté- 100 ben céziumoxid- és ezüstrészecskék keverékéből álló réteg létesül. A cellában lévő esetleges fölös cézium oxidálására oxigént juttatunk a cellába, majd az oxigén fölös mennyiségét kiszivattyúzzuk. Ezután 105 nagyfrekvenciás árammal a (8) fémszelencét hevítjük, mely báriumkromát és . cirkónium keverékét tartalmazza. E hevítés következtében a báriumvegyület redukálódik és a kiszabaduló bárium a szelen- 110 céből kigőzölög. Az elgőzölögtetett bárium a cella falára (9) tükör alakjában rakódik le. Ezután pl. 0.1 min nyomású argont juttatunk a cellába, majd a (2) izzódrót, 115 mint anóda és a (3) ezüstrétegen keletkezett oxidréteg, mint katóda között az argonban villamos kisülést létesítünk,