119408. lajstromszámú szabadalom • Önműködő feszültségszabályozó négyvezetékes rendszerekhez

Megjelent 1ÍKÍ8. évi november hó lö-én MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119408. SZÁM. VII/g. OSZTÁLY. — G. 8391. ALAPSZÁM. Önműködő feszültségszabályozó négyvezetékes rendszerekhez. Ganz és Társít, V ilIíiiuossiig'i, Gép-, Wiig^oii- és Hajógyár Kész vény társaság, budapesti cég-. Á bejelentés napja 1937. évi március hó 31-ike. Háromfázisú hálózatok feszültségének szabályozása általában úgy tör'énik, hogy á feszültség valamennyi fázisban egyidejűleg van szabályozva és pedig vagy egy 5 közös feszültségrelé működteti mind a három íeszültségszabályozót, vagy pedig minden egyes szabályozó részére egy külön feszültségrelé van alkalmazva. Ez utóbbi eset különösen akkor fordul leő, 10 ha az egyes fázisok között nagy egyenlőtlenségek fordulhatnak elő, tehát az egyes fázisfeszültségek egymástól függetlenül is állandó értékein, tartandók. A feszültségszabályozó készülékek előál-15 lításii költségei aránylag magasak, minthogy a feszültségnek terhelés közben való szabályozása céljából vagy költséges átkapcsolószenkezeteket, vagy ugyancsak költséges indukciós szabályozókat kell al-30 kai mázni. Erre való tekintettel a szabályozás gazdaságossága javítható, ha három feszültságszabályozó helyett csak kettő van alkalmazva, melyek háromvezetékes háromfázisú rendszerek részére, az is-25 mert V-kapcsolás szerint mindhárom fázis feszültségét ugyanúgy szabályozzák, mintha három szabályozó alkalmaztatnék. A közönséges kétszabályozós (V-kapcsolású) rendszer azonban négyvezetékes ,40 rendszereknél nem alkalmazható, mert ez esetben a középvezető a három fázishoz képest különböző feszültségűvé válik. A találmány ezen a hátrányon segít, ós pedig azáltal, hogy a szabályozással 85 egyidejűleg a középvezető feszültségét oly mértékben tolja el, hogy vektoriális helyzete a szabályozástól függetlenül mindig a, fázisok vektorháromszögének a közepén, marad. Ez úgy érhető el, hogy a középvezető feszültsége, megfelelő se- 40 gédszervek működése következtében, a két V-kapcsolású szabályozóban fellépő szabályozási feszültség vektorának irányában. az új vektorháromsBög középpontja felé eltolódik. 45 A mellékelt rajz 1—4. ábrái közül az 1. ábrán a szabályozás vektordiagraimmja, 2—4. ábráin pedig egyes gyakorlati megoldásai vannak feltüntetve. 50 A szabályozás elvileg az 1. ábrán látható. (A, B, C) a szabályozatlan feszültség vektorliáromszöge, melyből a szabályozók által példaképén az (1) és (3) fázisokban létrehozott (el) és (e2) feszült- 55 ségek hozzáadásával az (A, B', C') vektorhároimszög jön létre. A középvezető vektoriális helyzetét a (K) pont ábrázolja, mely egyenlő távolságra lévén az (A, B) és (C) pontoktól, az eredeti szabá- 60 lyozatlan háromszög középpontját képezi. Nyilvánvaló, hogy a szabályozott (A, B', C') vektorháromszög középpontja ezzel a ponttal nem esik össze; minthogy pedig a, középvezető helyzetét lehetőleg (és a 65 legegyszerűbben) a® újabb vektorháromszög középpontjába, (K')-be kell hozni, ezt a találmány szerint úgy érjük el. hogy a középvezető feszültségét (el') és Íe3') segédfeszültségekkel a (K) pontból. 70 vektoriálisan a (K) pontba helyezzük át.