119407. lajstromszámú szabadalom • Lövedék

ket oly csőből röpítjük ki, amely a leírt módon a závárzatkamra irányában bő­vített és különösen, ha a bővítés elég nagy, pl. 50—200%, vagy ennél is na-5 gyobb, akkor, minthogy a lövedék ka­rimái fokozatosan benyomódnak, ennél­fogva az egy-egy karimapár között fogva­tartott gázok fokozatosan összenyomód­nak úgy, hogy nyomásuk, a lövedéknek 10 a csőtorkolat felé irányuló mozgása köz­ben, fokozatosan növekszik. A gyakor­latban kitűnt, hogy ezeknek a fogva­tartott gázoknak az a törekvésük, hogy amint a lövedék a csövet elhagyja, a 15 karimákat részben vagy egészben újból kifeszítik és másféle hátrányos hatást fejtsenek ki a lövedékre és annak műkö­désére és a találmány egyik célja ennek, a lövedékre és működésére zavaró hatás-20 nak a kiküszöbölése. A találmány további célja a karimás lövedékek általános javítása, valamint a 104043. sz. szabadalom szerinti csövek­kel és lövedékekkel elért igen jó ered-25 mények további javítása. Megjegyzendő, hogy a závárzatkamra felőli végén megnövelt keresztmetszetű csőnek az alkalmazásánál nagyobb lőpor­adag használható és így a lövedékkel 30 nagyobb energia közölhető anélkül, hogy a csőben a normális gáznyomás nagysága lényegesen megváltoznék, mimellett oly lövedéket használunk, amely végül (ami­kor a csövet elhagyja) többé-kevésbé 85 normális kaliberű és többé-kevésbé nor­mális keresztmetszeti sűrűségű, a cső pedig többé vagy kevésbé normális súlyú, így sokkal hatékonyabb működés, pl. lényegesen megnövelt sebesség, nagyobb 40 pontosság és nagyobb átütőerő érhető el. A találmány a 104043. sz. szabadalom szerinti lövedék oly javítása, amelynél a lövedéktestnek tengelyirányú közökben elrendezett, a lövedéknek a lőfegyver-45 csövön való áthaladása közben a lövedék­test köré nyomódó kerületi karimái és e karimákat a lövedéktest köré nyomódás­kor felvevő hornyai vannak és lényege az, hogy a karimáknak felvételére való 50 e hornyokhoz járulékos és e hornyoktól független olyan szervei vannak, amelyek a karimák közötti teret növelik (pl. hor­nyok, vájatok, mélyedések stb.) vagy olyan szervei, amelyek e teret a karimák 56 előtti vagy mögötti, lövedéken kívüli tér­rel összekötik (pl. csatornák, furatok, ki­bocsátónyílások stb.), vagy pedig egy­részt olyan szervei, amelyek e teret nö­velik és másrészt olyan szervei is, me­lyek e teret a lövedéken kívüli térrel 60 összekötik. Mindkétfajta szerv — akár külön-külön, akár együttesen alkalmaz­va — a lövedéknek a csövön való át­haladása közben a lövedék karimái kö­zött összegyűlő gázok (ú. m. levegő és 65 a robbanási gázok) nyomását csökkenti. A rajzok a találmány szerinti lövedék néhány példaképeni foganatosítási alak­ját mutatják. Az 1. ábra a találmány szerinti löve- 70 dék egyik foganatosítási példáját mu­tatja. Ennél a lövedék (1) testének he­gyes (vagy más alkalmas alakú) (2) csúcsa és hengeres (vagy más alkalmas alakú) (3) fara van. A lövedéknek két, hátrafelé 75 és kifelé terjedő, egymástól tengelyirány­ban közzel elválasztott gyűrűalakú (4, 5) kerületi karimája van; mindegyik karima mögött (6) csatorna vagy horony van, amelyek a (4), illetve (5) karimát, azok 80 benyomódása után, teljesen felvenni ké­pesek. Az 1. ábrán feltüntetett lövedék első­sorban a 104043. sz. szabadalom szerinti oly vont csőhöz való, amelynél a závár- 85 zatkamra felőli végnél mind a huzag­kaliber, mind pedig a mezőkaliber tekin­tetében megnövelt átmérőjű rész van; e bővített rész lényegében hengeres és a csőben arra a részre terjed ki, ahol a gáz- 90 nyomás a legnagyobb. Ha a lövedék a csőben kilövésre kész helyzetben van, az (5) hátsó karima a < cső huzagközti mezőinek hátsó (7) végei­hez fekszik és az (5) hátsó karima át- 95 mérője akkora, hogy a karima kissé szo­rulva illik a (8) huzagkaliberbe, míg a (4) mellső karima átmérője vagy az (5) karimáéval egyenlő (amint azt az ered­ményvonalak mutatják), vagy pedig 100 annál kisebb (amint azt a teljes vonalak mutatják, amely esetben vagy pontosan egyenlő a (9) mezőkaliber átmérőjével, vagy a mezőkaliberbe kissé szorulva illik. Látható, hogyha a (4) mellső karima 105 az (5) hátsó karimánál kisebb átmérőjű, akkor a (4) és (5) karimák közötti (10) tér, a lövedék repülésének kezdeti szaká­ban, a mezők közötti huzaghornyokon át, a lövedék előtti terekkel közlekedik, no E hornyokat a mellső karima eredetileg nem foglalja el, vagy nem foglalja el teljesen. Ezért, a lövedék mozgásának, repülésének, legalább kezdeti szakában, a gázok ezen az úton távozhatnak a (10) 115 kamrából és így, még ha a lövedéknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom