119396. lajstromszámú szabadalom • Szárító, illetve hűtőberendezés szemes és darabos anyagokhoz (pl. kristálycukorhoz)

ben szétosztott állapotban és oly helyzetben van, hogy a szárító, illetve hűtőközeg az anyagot számos, nagy felületen találja és egyszersmind kérsz,tül-kasul 5 járja. A találmányt elsősorban áittöiréses falakkal, célszerűen dróthálókkal határolt, (az anyag jellegéhez mérten) többé-kevésbé szűk, függélyes vagy lejtős cellák sorozata jellemzi. Ilyen cellasor-10 ból, a kívánt teljesítményhez mérten, egymás mellett vagy mögött többet is alkalmazhatunk, sőt a berendezés több emeletből állhat, melyek mindegyike egy vagy több cellasorozatot tartalmaz. A 15 szárító, illetve hűtőlevegő a szűk cellákban lévő anyagitömeget a dróthálók folytán egyrészt nagy felületeken találja, másrészt teljesen átjárja. A találmány egyik megoldási alakja szerint előnyös 20 csatornahálózattal a szárító, illetve hűtőközeg célszerű cellaközi bevezetéséről, illetve eloszlásáról és kivezetéséről gondoskodunk. "Kisebb teljesítmény esetén a közeg átvezetéséhez erőteljes huzatú kémény 25 is elegendő, közepes és nagyobb teljesítmény esetén pedig szellőzőgépet alkalmazunk, de az utóbbin kívül a berendelés gemmi más mozgó vagy forgó részt nem tartalmaz. A szárító, illetve hűtő levegőt 30 az adot viszonyokhoz mérten akár nyomióventilátorral átszorítással, akár pedig exhausztorral, vagyis kiszivatással vezethetjük áit a berendezésen. A rajz a találmánynak különösen fcris-35 tálycukor szárítására, és hűtésére alkalmas megoldási példáját, vázlatosan szemlélteti. Az 1. ábrán a szekrényalakú berendezés távlati képe (a. jobb szemléltetés kedvéért 40 egyes részek elhagyásával). A 2. ábra a berendezés részleges oldalnézete a szekrény egyik oldalfalának eltávolítása, után. A 3. ábra a berendezés bármelyik köz-45 benső emeletének közepén átmenő síkszerinti vízszintes metszet. A feltüntetett többemeletes, szekrényalakú berendezés mindenekelőtt három (A, B, C) főrészből áll. A szekrény leg-50 felső, ürös (A) emelete (1. ábra) a töltőgaratot vagy tárolóteret alkotja, melyben a szárítandó, illetve hűtendő anyag tárolódik és nyugalomban vau mindaddig, míg az alább leírt, alsó elzárószerkezet 55 működtetése folytán, saját súlyánál fogva, egyenletes lefelécsúszását meg nemi kezdi. A szekrénynek többemeletes (a feltüntetett példában hatemeletes) középső (B) része vagy törzsrésze, mely lényegileg az (a)-val jelzett síktól az alsó (b) síkig 60 terjed, a, tulajdonképpeni cellás szárító, illetve hűtőberendezést tartalmazza, mely közönként egymás mellett, illetve egymás mögött és egymás fölött elhelyezett, kétkét (M) dróthálóból álló fallal határolt, 6"i az anyag szem-, illetve darabnagysága szerint többé-kevésbé szűk (D) cellák sorozataiból áll. Nevezetesen a (B) törzsrész mindegyik emeletén, a szekrény függélyes (a rajzlapra merőleges) középsík- 70 jának jobb- és baloldalán egy-egy cellasor van, melyek mindegyike a feltüntetett példában hat (D) cellát tartalmaz. Az említett középsík mentén a két cellasor között a szárító, illetve hűtőlevegőt 75 bevezető és elosztó (G) csatorna, vonul végig (1. és 3. ábra). Ebből a levegő a 3. ábrán látható, teljes vonalú nyilak irányában, egyidejűleg jobbra és balra, a (D) cellák közötti (E) terekbe vagy lég- 80 kamrákba áramlik, melyekben a levegő a cellák egyik drótháló falát felfelé végigsurolja, magán a cellán áthatol és azután az (E) légkamrák fölötti térben ugyancsak a (D) cellák között meghagyott, de 85 az (E) légkamráikhoz képest eltolt (F) kibocsátó légkamrákba hatol, majd ezekből a (G) csatorna fölött lévő, ugyancsak közös (H) kivezetőosatornába áramlik, melynek végén szellőzőgép van. A levegőnek !»0 ezt az útját a (G) és (E) csaitornákat egymástól elválasztó, vízszintes (P) tető-, illetve fenéklemezek, valamint az (E, F) csatornáknak említett eltolt elrendezése biztosítja. Minden emeleten, vagyis mindegyik (H) csatorna végén alkalmazhatunk egy-egy szellőzőgépet, de lehet iaz összes (H) csatornákat közös függélyes csatornához is csatlakoztatni és csupán az utóbbihoz egyetlen, kellő nagy teljesítményű szellőzőgépet alkalmazni. Az anyag a szekrény legfelső (A) teréből a cellákba jutva, ezekben, mint jeleztük, felülről lefelé halad és hogy a. magas anyagoszlop miatt kedvezőtlen anyagtö- 105 mjörülés ne következliessék be, ami a levegő átáramlását károsan befolyásolná, ezért a cella magasságához mérten több vagy kevesebb (J) terelőlapot építünk be (1. és 2. ábra), melyek egyúttal a lefelé haladó 110 anyagnak ismételt keveredését is előidézik. A cellákban lévő anyag egyenletes leereszkedésének biztosítására nyitható el-