119386. lajstromszámú szabadalom • Zár fényképezőgépekhez

MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 119386. SZÁMIX/f. OSZTÁLY. — J. 3817. ALAPSZÁM. Zár fényképezőgépekhez. Junghans Helmut gyáros, Schramberg-Sulgen és Gebrüder Junghans A -G. cég, Schramberg/Württemberg. A bejelentés napja 1937. évi június hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi augusztus hó 22-ike. Fényképezőgépek objektív-zárait gyakran igen különböző zárási sebességre kell beállítani; e sebességek különösen akkor igen nagyok, ha igen rövid pillanatvilá-5 gításokra törekszünk. Nagy beállítási körzet biztosítására tudvalevőleg előnyös, ha a zár főrugója csak oly erős, amennyire ezt a kis és közepes zárósebességek szükségessé teszik és ha járulékos rugót ren|0 dezünk el, mely csupán nagy zárósebességeknél iktatódik be és melynek esetleg nagyobb vagy kisebb előfeszültsége van. Nagy zárósebességeknél azonban a záx erősen üt; az ütések tetemesen igénybe-15 veszik a zár részeit és a zár véghelyzetbe jutásánál az ütközőkről kissé visszapattannak, úgyhogy a tárgylencse mégegyszer ejfedődik. Ez a veszély tudvalevőleg a zárórészeknek végmozgását 30 ütésmentesen csillapító rugók stb. alkalmazásával küszöbölhető ki. A találmány lényege az, hogy a hajtóerőt nagy zárósebességeknél fokozó rugó egyúttal a végmozgást is csillapítja. A 35 járulékos rugó elrendezése és kapcsolata a főrugóval olyan, hogy a zár lefutásának legnagyobb része alatt támogatja a főrugó erejét, a végén azonban fékezi. A járulékos rugó vagy csupán beiktat-30 ható, vagy emellett feszültség tekintetében szabályozható is, úgyhogy feszültségi fokához képest a főrugó erejét támogatja és e beállításhoz képest, a zárósebességhez hozzászabott gátlást vagy 35 csillapítást eredményez. A járulékos rugó hatására tehát különböző gyorsulási és ezzel arányos csillapodási értékeket kapunk. Szükség esetén több ily járulékos rugót is alkalmazhatunk. A mellékelt rajz példaképeni kiviteli <40 alakot szemléltet. Az 1. ábra a találmány szerinti objektívzár hajtószerveit nyugalmi helyzetben tünteti fel. A 2. ábra szerinti helyzetben a főrugó 45 meg van feszítve, míg a járulékos rugó ki van kapcsolva. A 3. ábra megfeszített főrugóval és bekapcsolt, valamint megfeszített járulékos rugóval szemlélteti az alkatrészeket. 50 Az (1) zártokban (1. ábra) ismert módon ágyazott (2) rugóházban a? esetleg szabályozható főrugó foglal helyet. A (2) rugóházon megerősített (3) feszítőemelő (4) szemébe járulékos (5) rugó van be- 55 akasztva, melynek másik vége a (7) helyen ágyazott (8) emelő szabad (6) végén támad. A (8) emelő a főrúgónál gyengébb (11) rugó hatása alatt állhat, melynek az a törekvése, hogy a (8) emelőt flo az óramutató járásának irányában elforgassa, A (8) emelőn elrendezett (9) pecek a (10, 12) vezérlőgörbével működik együtt, mely az ábrákon pontvonalkázva rajzolt és pl. az (1) toknak a tárgy- 86 lencse tengelye körül forgatható fedőtárcsáján lehet elrendezve. Nyugalmi állapotban a részek, kis és közepes zárósebességeknél, az 1. ábra szerinti helyzetben vannak, azaz a (2) 70 rugóházban lévő főrugó nagyobb vagy kisebb mértékben fesztelen és az (5) járulékos rugó is, fesztelen állapotban, a (3) feszítőemelő és a (8) emelő között függ.