119373. lajstromszámú szabadalom • Függőleges antenna

2 119373. vezeték (16)-nál van felhegesztve. A levezetés (5. ábra) oly szerkezetű, hogy a lehető legkönnyebb és leghajlékonvabb legyen és hogy villamos veszteségei a 5 legkisebbek legyenek. Erre való a központos (21) kábel, melynek védő része fémszövet vagy fémborítás, melynek végét a (20) bilincs tartja. A központi (23) vezető (16)-nál a szikraközhöz van kötve 10 és azt a kis veszteségű dielektromos anyagból készült (22) szigetelők tartják a középen. Ezek az 5. ábrán metszetben ábrázolt szigetelők hengeres alakúak és gömbalakú fejük van, úgyhogy meg-15 szakítás nélküli láncot alkotnak. A szigetelők közepén a csonkakúpalakú (24) lyukak vannak, ami ennek a láncnak a lehető legnagyobb hajlékonyságot adja. Világos, hogy a gömbalakú 20 fej a kábel hajlítását lehetővé teszi és emellett biztosítja, hogy a központi vezető állandóan szigetelőanyaggal legyen körülvéve; ezenkívül e szerkezet valamely áthatlan réteg, pl. gumiréteg stb. 25 alkalmazását a köpeny és a szigetelők között, vagy pedig a köpeny külsején, mint az hasonló szerkezeteknél szokásos, teljesen feleslegessé teszi. Ennél a zárt láncnál a légköri víz és nedvesség nem 30 hatolhatnak be és káros hatásokat, veszteségek folytán, nem okozhatnak. így a kábel teljesen áthatlan anélkül, hogy közbenső rétegeket alkalmaznánk, melyek annak súlyát növelnék és hatás-35 fokát csökkentenék. A 6. ábra két különböző átmérőjű kábel közös köpeny alatti összekötését metszetben ábrázolja. A (32) és (34) vezetők a (30) csavarokkal a (28) érintkező-40 tömbhöz vannak erősítve és a (29) bilincs a megfelelő köpenyeket a (25) karmantyúval összetartja. (31) és (33) a két megfelelő központos kábel két fej szigetelőj ét ábrázolják. 45 A 7. ábra az antennalevezetésnek a rádióvevőkészülékbe vezetését szemlélteti, hegy a vevőkészülék váza (43). A (35) levezetés végén két (36) és (37) érintkező van, melyeknek a (39), illetőleg 50 (40) részekkel kell érintkezniök úgy, hegy a köpeny önműködőlég a testtel kerül összeköttetésbe. A 8. ábrán a (35) kábel és az (53) vezető — úgymint a 7. ábrán — kettős, 55 dugaszolós érintkezőben végződnek, azonan ebben az esetben többszörös csatlabozást ábrázoltunk az (52) dobozban elhelyezett öt (44, 48, 49, 50) és (51) leli ágazásokkal. A két központos dugóval való érintkezéseket a szigetelőanyagból készült, központos elhelyezésű (47) gyűrűvel egymástól elválasztott (45) és (46) gyűrűk létesítik. Szabadalmi igénypontok: 1. Antenna elektromágneses hullámok- 65 hoz és annak rögzítő, levezető és érintkező eszközei, azzal jellemezve, hogy az antenna fémcső, vagy csökkenő keresztmetszetű, egymásba illesztett fémcsövek sorozatából áll, melynek 70 felső részén olyan zárt gyűrű vagy legömbölyített szélű tárcsa van, melynek csúcsos vagy levékonyított felülete nincsen. 2. Az 1. igénypontban védett antenna 75 foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy tartóját karmantyús szigetelő alkotja, melynek felső része az antenna alsó végét tartja, alsó része pedig a testhez erősített tartó felső 80 végéhez csatlakozik, mimellett e szigetelőt alsó részén fémburkolat erősíti meg. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett antenna foganatosítási alakja, azzal 85 jellemezve, hogy tartóját két, egymástól alkalmas távolságra elhelyezett szigetelő alkotja, melyek mind- ' egyike a megfelelő tartókon elhelyezett, s szorítóbilincsekkel egymáshoz 90 szorított két részből áll. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében védett antenna foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az alsó részét alkotó csőben szikraköz van, mely- 95 bői a levezetés kiindul. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyikében védett antenna foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a levezetést központos kábel alkotja és hogy a 100 központosítószerkezet gömbölyű fejű szigetelőhengerekből áll, úgyhogy hajlékony, könnyű és szilárd lánc keletkezik. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyikében 105 védett antenna foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a levezetést központos vezető, szigetelőlánc és külső köpeny alkotja, a köpeny és a szigetelők közötti minden közbenső 110 áthatlan réteg nélkül. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyikében védett antenna foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy bizonyos át-