119350. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémbevonatok készítésére

Megjelent 1938. évi november lió 2-án. MAGYAR KTRÍLTr^^^^P SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119350. SZÁM. XVI/e., (Vll/j.) OSZTÁLY. — R. 7202. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés fémbevonatok készítésére. liuthiier Othmar mérnök, Waiclhofen a/Ybbs. A bejelentés napja 1937. évi március hó 27-ike. Ausztriai elsőbbsége 1936. évi március hó 27-ike'. Fémbevonatok készítése fürdőkkel nagyon körülményes. Minthogy kádméretekhez vagyunk kötve, a bemártandó hosszú szalagok vagy huzalok összegöngyölíten-5 dők. Ekkor a bevonat az érintkezések helyén hiányos lesz. E találmány szerinti eljárással az említett hibák elkerülhetők. A találmány szerint önműködő, súroló anódokat alkalma-10 zunk, a bevonandó árut az anóddal érintkeztetjük és vagy az anódot mozgatjuk az áru mentén, vagy az árut az anódhoz képest. A munkadarab nem lóg a fürdőben. Az anódot szekrénybe zárjuk, melynek 15 belsejében az elektrolit raktározható és kellő mennyiségben folyatható a bevo nandó áruhoz. Az anódokhoz tisztító és fényező készülékek járulnak, megszakítás nélküli mun-20 kát lehetővé tevő módon. Bevonandó szalagoknak vagy huzaloknak a hengerműből kikerült tekercseit lefejtve húzzuk keresztül a berendezésen és a bevonatos gyártmányt dobra tekercseljük. 25 A csatolt rajz 1. ábrája a találmány szerinti berendezés kétanódos kiviteli alakjának vázlata. A 2., 3., 4. és 5. ábrák önműködő súroló anódok négyféle kiviteli alakjának rajzai. A 30 6. és 7. ábrák bádogtáblák bevonását illusztrálják. Az 1. ábra szerinti berendezéssel dolgozva, a bevonandó szalag, vagy sodronytekercset az _(1) motolláról lefejtve, az 35 árut (a) görgők fölött a (2) zsírtalanító tartályon húzzuk át a forgó (b) kefe alatt és a (c) törlőlap mentén. Azután a _(3) öblítőn vezetjük át az árut, mely innen az alább ismertetett (4) anód (például rézanód) mentén fémbevonatot nyerve i0 megy tovább az öblítő (5) fürdőn keresztül a második önműködő (6) anódhoz (például nikkelanódhoz). Innen a (7) öblítőfürdőn, (8) szárítón és (9) fényesítőn átvezetett szalag vagy sodrony a (11) dob- 45 hoz kerül, melyre feltekercselődik. Ezt a dobot a (10) motor közlőmű révén hajtja. Az áttétel úgy választandó meg, hogy az áru oly sebességgel haladjon, melyet a kívánt bevonatvasitagság megkövetel. Az 50 anódok mentén tovavezetendő munkadarabot melegíteni is lehet. A 2—5. ábrákon feltüntetett (e) anódok (d) edényekbe vannak zárva, melyeknek feneke (n) nemezlap. Ezek az edények 55 fent nyitottak, de fedéllel is elláthatók, melynek légbebocsátó nyílása van. A 2. ábra szerinti készülékben az áramforrás pozitív pólusával összekötendő (e) fémpálcák vannak a nemezfenék fölött. E pál- 60 cákat (h) vattaréteg fedi és e réteg feletti tér (i) elektrolittel van töltve, mely a (h) rétegen át az (e) elektródhoz szivárog. A bevonandó sodronyt vagy szalagot az áramforrás negatív sarkával kötjük össze és a 65 készülék (n) fenéklapjához szorítva húzzuk tova a nyíllal jelzett irányban, miközben az (e) anódról levált fém rárakódik. _ A 3. ábrán feltüntetett készülékben az 70 elektród két (e) és (e') fémporréteg, melyeket folyadékáteresztő (k) réteg (nemez vagy vatta) választ el egymástól. Ez a készülék tagozott szelvényű rudak bevoná-