119337. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasmentes ötvözetek öntésére

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 119337. SZÁM. Xll/d. (XYI/g.) OSZTÁLY. — W. 6718. ALAPSZÁM. Eljárás vasmentes ötvözetek öntésére. Fachanstalt für neuzeitliches Giessereíwesen Dipl. Ing1

. Dr. Ing-. L. Weiss Gr. m. b. H. gyári cég", Dresden. A bejelentés napja 1937. évi május hó 14-ike. Dániai elsőbbsége 1936. évi október hó 17-ike. Vasmentes ötvözeteket, pl. aluminium adalékkal kevert réz-, horgany-, vagy réznikkelötvözeteket, a tömeggyártásban, nem öntik homok- vagy hasonló formákban, 5 hanem kokillákban. Ezek többnyire vasöntvényből vagy más vasfajtából valók. Eltekintve attól, hogy e kokillák, a homokformával szemben — mely csak egy öntéshez .alkalmas — sok ezer öntéshez fel-10 használhatók, a szándék azx

hogy az elkészült öntvénydarab felülete az öntés után azonnal sima legyen. Ez azonban tapasztalat szerint nehézség nélkül nem sikerül. A hideg kokilla 15 hasonló durva felületű öntvényt ad, mint a homokforma. Ez azért van, mert a hideg kokilla a beöntött folyós fémet túlgyorsan hűti le. Ezzel hólyagok keletkeznek és a kapott öntvény nem kifogástalan. 20 Ez okból a kokillát felmelegítik, mély felmelegítést az állandó öntés tartja fenn. De ez a módszer sem vezetett kielégítő eredményhez, mert azon idő alatt, midőn az öntvénydarabot eltávolítjuk, a kokilla 25 megint hideg lesz. Ez eljárásnál sem kaptunk oly sima felületű öntvénydarabokat, mint amilyeneket vártunk vagy kapni akartunk. Sőt abban az esetben sem kaptunk sima öntvénydarabokat, ha a ko-30 killákat vörös izzásig felmelegítettük. Az öntvénydarabok ép oly hiányosak voltak. mint azelőtt! Ez eljárás hiánya főleg horganytartalmú ötvözetek öntésénél mutatkozott A vörös izzásban levő 35 kokillában a fémötvözetből ugyanis a horgany nagy része kiég és mint fehér csapadék szilárdan rakódik le a kokilla falaira. Több öntés után a belső falon gyakran oly nagy a lerakódás, hogy esetleg finom csatornákat töm el és a folyós 40 fém oda már nem folyhat. A horganynak a horganyötvözetből való kiégésének további okozója, hogy a kokillában még oxigén van jelen. E leírt hátrány különben oly kokilláknál is tapasztalható, me- 45 lyek vörös izzásig nincsenek felhevítve. Ha a folyós fémet kevésbé erősen felmelegített kokillába öntjük, a kokillában jelenlevő oxigén utólag mégis befolyásolja az ötvözetet. 50 Hogy az oxigént, illetve a levegőt az öntés művelete alatt a kokillából eltávolítsuk, különböző eljárást használtunk. A kevésbé felmelegített kokilláknál közvetlenül a folyós fém beöntése előtt a kokillanyílásba 55 olajat, ként, tetraklórszenet vittünk l>e, Midőn ezek az anyagok a felmelegített kokillafallal érintkezésbe jutottak, akkor elgőzölögtek és ezzel felemésztették az oxigént. Ha ezután a folyós fémet a kokillába ön- 60 töttük, akkor némiképen sima felületű öntvénydarabot kaptunk. A kevésbé felmelegített kokillában azonban a levegőnek kihajtása igen lassú, úgyhogy a fém beöntése előtt a kokilla belsejében megint le- 65 vegő gyűlt össze. A találmány öntőeljárások kombinációja, melynek foganatosításával teljesen sima öntvényeket kapunk és. semminemű további megmunkálást nem igényelnek. A 70 találmány alapja az a felismerés, hogy a levegőt lökésszerűen kell a kokillából eltávolítani, úgyhogy abban bizonyos mértékig légüres tér keletkezik, melybe a fo-