119333. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztő

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119333. SZÁM. II/E. OSZTÁLY. — O. 1585. ALAPSZÁM. Gázfejlesztő. Ordódy János miniszteri tanácsos, gépészmérnök, igazgató és Prohászka László gépészmérnök, mindketten Budapesten A bejelentés napja 1936. évi június hó 6-ka. A gyakorlat az invert-égésű, fával, kukoricacsutkával és effélekkel tüzelt gázfejlesztőtől egyebek között azt is megköveteli, hogy a gázfejlesztő szoigál-5 tatta gáz fűtőértéké és a gázfejlesztő hatásfoka is, minél' nagyobb legyen. Mindez erősen függ az elegés hőmérsékletétől, ez pedig a tüzet tápláló levegő előmelegítésének mértékétől. A gázfej-10 lesztő tűzkosarának anyagát hűtéssel óvni kell a túlzott felmelegedéstől. Az említett két követelményt e találmány azzal elégíti ki, hogy a tüzet tápláló levegőt a-tűztérbe juttató csövek 15 legalább egy része a tűzkosáron belül, ennek belső falazata mentén, van tovavezetve, vagy e falazatba részben vagy egészben be van süllyesztve, vagy magát a belső tűzkosárfelületet alkotja. 20 A találmány előnyös foganatosítása szerint a légvezető csöveknek a tűzkosár alatti része a hamútéren keresztül van vezetve akként, hogy e csőrészek a tűzkosárban kifejlődött gáz áramlási útját 25 keresztezik. Ez esetben a tüzet tápláló levegőt már a hamútérben előmelegítjük, majd a tűzkosáron belül, a maximálisan elérhető hőmérsékletre, továbbhevítjük. A rajzon a találmány két foganatosí-30 tási példájának vázlata látható. Az 1. ábra az első foganatosítási példa függőleges metszete, a 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala mentén vett keresztmetszet. A 35 3. ábra a második foganatosítási példa részleges, függőleges metszete, a -4 vonala 4. ábra pedig a 3. ábra 4-mentén vett keresztmetszet. A gázfejlesztő szokásos samott vagy hőállóvas (f) tűzkosara az (e) köpeny 40 alsó végén helyezkedik el. Az égéshez szükséges levegő a (k) hamutéren áthaladó, a tűzkosárban kifejlődött gáznak a (B) nyilakkal jelzett áramlási útját keresztező, majd a tűz- 45 kosár falaira fektetett, kellő számú (b) csöveken át jut az (r) tűztérbe. E csövek akár egy-, akár többnyílású (c) fúvókákban végződnek és így a levegőt kellőképen elosztva fújják a tűzbe. A levegő 50 akár a szabadból, akár más, előmelegítő térből, pl. az e (b) csöveket összefoglaló, közös (a) fejnél jut a (b) csövekbe. A tűzkosárban képződött gáz a (b) csöveknek a tűzkosár alatt a hamutéren 55 keresztül haladó részei között vonul tovább az (e) és (d) köpeny képezte résbe, a forró gáz tehát melegét a tüzet tápláló levegőnek átadja. A gázt (g)-nél felhasználási helyére, pl. gépkocsi hajtómotorá- 60 ba vezetjük el. A 3. ábra szerint a levegő a (b) csövekbe a (k) hamutér alatti (j) térből jut, melybe a (b) csövek egyenként torkolnak, a (j) térbe viszont a levegő az (i) 65 köpenytérből jut, melyet a levegő az elvonuló gázzal ellenáramlásban jár át, úgyhogy a gáz a levegőt már a (b) csövekbe való belépését megelőzően is előmelegíti. A 3. ábra szerint továbbá a (b) csövek felső kilépési végét közös (m) elosztófej 70