119330. lajstromszámú szabadalom • Vízhatlan, légátbocsátó szövet

Megjelent 1938. évi november hó 2-án. MA6YAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119330. SZÁM. XIY/e. OSZTÁLY. — L. 7058. ALAPSZÁM. Vízhatlan, légátbocsátó szövet. Ledofsky Béla kereskedő és Grabec József gyáros, Pozsony. A bejelentés napja 1936. évi március hó 18-ika. Ausztriai elsőbbsége 1935. évi március hó 19-ike. Textilszöveteket úgy teszünk vízhatlanná, hogy, vagy a szövetszerkezetet vízálló anyaggal telítjük (impregnáljuk), vagy pedig úgy, hogy a szövetnek Ieg-5 alább egyik oldalát műanyagréteggel vonjuk be. Az ilyen módon kezelt szövetek azonban nemcsak a vizet, hanem a levegőt sem bocsátják át. Az olyan ruhadarabok 10 hordozása, amelyek a test kigőzölgését megakadályozzák — különösen meleg és párás légkörben —, igen kellemetlen és ártalmas. Ezért különféle javaslatot tettek már e hátrány megszüntetésére. Így 15 pl. javasolták már azt, hogy a szövetet valamely, a légátbocsátást nem gátlóvízhatlan anyaggal, pl. zsirsavas timfölddel impregnáljuk; valamint azt is, hogy a szigetelő műanyagrétegben léte-20 sítsünk mechanikai úton nagyobb szellőztető nyílásokat. E javaslatok szerinti szövetek egyike sem vezetett célra, mivel a vízelterelő, felületi impregnálás a használatban csak rövid behatásnak (át-25 nedvesedésnek) tud ellentállni, erősebb megázás esetén azonban a szövetnek, természetes lyukacsossága vízfelvevőleg hat. A találmány szerinti eljárással készült 30 termék előnyösen sértetlen textilfonalakból, sűrűen szövött textilszövetpályából áll, amely legalább egyik oldalán pl. kaucsukból, klórkaucsukból vagy mesterséges úton előállított kaucsukból való 35 anyagréteggel van összekötve, amely utóbbiban a rétegnek rácsszerű külsőt adó, sajtolással alakított, számtalan kivágás van és e kivágások vagy lyukak belvilága olyan kicsi, hogy a hajszálcsövesség ismert jelensége érvényesül. 40 Kísérletek alapján megállapítottuk, hogy a külső textilszövet a hulló esőcseppnek kinetikai energiáját felveszi és a folyadék a hajszálcsöves felszívódás következtében a hajszálcsöveknek a szövet 45 felé eső, szűk részébe húzódik és itt csepp alakjában megmarad, mivel a lyukaknak további táguló része, elegendő hajszálcsövesség hiányában, a folyadékot nem vezeti tovább. Ez abban az esetben kö- 50 vetkezik be, amikor a hajszálcsövek képzésére olyan műszövetet használunk, a mely vízzel szemben nyirkosítólag hat. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmány szerinti szövet példaképeni kiviteli alak- 55 ját nagyobb léptékben keresztmetszetben vázlatosan tünteti fel. E pgldában a textilszövet (a)-val, a kaucsukréteg (b)vel, a hajszálcsöveknek hengeres része (c)-vel és azoknak kúposán táguló része 60 (d)-vel van jelölve. A találmány szerinti terméket azonban előnyösen olyan műszövetből is előállíthatjuk, amelynek meg nem nedvesedő, vagy a vizet elterelő felületi rétege 65 van. Ez esetben a vízzel szemben kapilláris depresszió lép fel, úgyhogy a víz csak nyomással szorítható a hajszálcsövekbe, de megfelelő méretezés mellett, azokba gyakorlati értelemben véve egy- 70 általában nem lép be. A fentiekben leírt, kúposán bővülő hajszálcsövek helyett bizonyos esetekben hengeres, illetve szűkülő hajszálcsöveket is alkalmazhatunk. Ilyen kiviteli alakot tüirtet fel a 2. ábra 75 keresztmetszetben, nagyobb léptékben.