119327. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű, transzformátor közbeiktatása nélkül fűtött elektroncsöveket tartalmazó rádiókészülék
2 xli)337. vele összekötött, azonos potenciálú résznek a készülékekben alkalmazott csövek egyikében lévő munkaelektródák (anódák, rácsok) közül legalább is az egyikkel, va-5 lamint az ezen elektródához csatlakozó, azonos potenciálú részekkel szembeni, az egész készülékre vonatkoztatott kapacitása igen kis értéken, nevezetesen legfeljebb 1 cm-en marad. 10 A készülék zümmögésnélküli működésének még további biztosítását érjük el, ha arról gondoskodunk, hogy a legfeljebb 1 cm-nyi kapacitásérték még akkor is fennmarad, ha nem csupán a munka -15 elektródákkal összekötött, azonos potenciálú részieket, h a nem még a munkaelektródákkal összekötött ama részeket is figyelembe vesszük, amelyek az erősbítésben valamilyen viszonylatban részt vesz-20 nek. A viszonyokat a következő példával világítjuk mleg: Ha pl. a. mellékelt rajzon vázlatosan szemléltetett, ellenállásos csatolású erősítő fokozatot tételezzük fel, úgy ennél a 25 (VI) előcső (1) anódája, az innen a (3) csatoló kondenzátorhoz vezető (2) vezeték, maga a (3) csatolókondenzátor és az utóbbitól a következő (V'2) cső (5) rácsához vezető (4) vezeték, valamint maga 30 az (5) rács 'az, erősítendő frekvenciának ugyanazon! potenciálján vannak. Hasoiiló'képepn azonos potenciálon vannak még az (1) és (5) elektródáknak a két (VI) és (V2) cső talpacskáin való átvezetései, 35 az ezen csövek alzatpeckeihez, vezető öszszeköttetósek, maguk az alziatpeekek, a esőfoglalatoknak az. ezen p©ekekkel öszszaköttetésbeni álló kontaktusrugói, valamint a (3) kondenzátornak ós a (6, 7) 40 ellenállásoknak ia (2) és (4) vezetékeken lévő összefcötőkapcisai. Ezzel szemben maga a (6) anódaellenállá.s és. maga a. (7) rácslevezetőellenálláis e kapcsolásban síi -lyedő potenciálú részeik, A (6) és (7) 45 elemieknek 'zavarási érzékenysége annál kisebb, mennél inkább közeledik a potenciál az erősítendő frekvencia zárópotenciáljálioz. Megjegyzendő még, hogy a találmány érteiméiben azonos potenciálú 50 pontoknak nemcsak az; azonos egyenáramú-potenciálú pontok, hanem az olyan pontok is tekintendők, melyek az erősítendő frekvencia azonos vagy közel azonos váltalkozóáraimú potenciálját mutat-55 ják, aniíikoris nem szükséges, hogy az utóbbi esetben az egyenáramú potenciál is azonos legyen. Ebben az. értelemben pl. a rajzon szemléltetett, ellenállásos csatolású erősítő fokozatnál a (VI) előcső (1) anódája és a következő (V2) cső (5) 60 rácsa az erősítendő frekvenciának közelítőleg azonos váltakozó áramú potenciálján vannak, noha ia két elektródának egyenáramú potenciáljai egymástól kb. az anódafeszültsiég méri ékével különbőz- 65 nek. Ama intézkedések, melyek ahhoz, szükségesek, hogy a fent felsorolt részek közötti kapacitást az, említett kicsinyr , azaz legfeljebb 1 em-nyi értéken tartsuk, nem 70 szorulnak közelebbi ismertetésre, mert e térien magában véve ismer etes, hogy mely eszközökkel lehet a kapacitáscs, mezőket a kívánt kis értékekre csökkenteni. Eddigelé azonban hiányzott az a felismerés, 75 hogy a iszóbanforgó fajtájú készülékek zümmögésnélküli működésének elérésére szükséges, hogy a kapacitás csökkentésére alkalmas, magukban véve ismeretes módszerek a találmány szerinti, fent jel- 80 lemzett mértékben alkamazandók. Ha az említett részek közötti kapacitást, mint jeleztük, legfeljebb 1 cm-en tartjuk, úgy nincsen többé szükség ama segédberendezések alkalmazására, ame- 85 lyeket eddigelé a kisfeszültségű csöveknél a kapacitásos zavaróbefolyások ellensúlyozására használtak. Egyébként azon a módon, ahogy e módszereket eddigelé a kisfeszültségű csöveknél hasz- 90 nálták, tehát pl. a kapacitásos zavaróbefolyásoknak a transzformátoron foganatosított középlecsapolással, potencióméternek a fűtővezetékek közé való beiktatása révén eszközölt ellensúlyozása, mely arra 95 irányult, hogy így a két fűtővezetékhez viszonyítva közömbös potenciálú mesterséges pontot kapjanak, — ez intézkedések nagyfeszültségű fűtésnél a kitűzött cél elérésére nem is volnának képesek. Az 100 imént említett intézkedésekkel még különböző más intézkedéseket kellene kombinálni, azonban anélkül, hogy az ily módon szükséges nagymérvű berendezkedés ellenére valóban tökéletesen kifogástalan liatást lehetne elérni, különösen pedig mindezen intézkedésekkel csak egy vagy néhány zavarófrekvenciára maradnának korlátozva. Ezzel szemben a találmányrévén a készülék szerkezeti részei- no nek számát szaporító kiegészítő berendezések nélkül érünk el ziimmögésnélküli vételt, még pedig a vétel számára figyelembejövő hangfrekvenciakörzet teljes
