119326. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azofestőanyagok előállítására

Megjelent 1938. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁft SZABADALMI LEÍRÁS 119336. SZÁM. IV/f. OSZTÁLY. — F. 8086. ALAPSZÁM. Eljárás azofestőanyagok előállításáta. I. G. Farbenindustrie Aktieng-esellschaft, cégr, Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1937. évi július hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi július hó 25-ike. Azofestőanyagok egyik ismert előállítási eljárásánál kiindulási anyagokként olyan kapcsoló összetevők és diazoamidovegyületek maróalkáliás oldatait hasz-5 nálják, amelyek a feütőanyagképzésben nem részes maradékban savanyú sóképző gyököket tartalmaznak. Ezekből a készítményekből a festőanyagokat valamely sav hatása révén lehet előhívni. Az 10 eljárás elsősorban az azofestőanyagoknak a roston történő előállításánál jön tekintetbe. Ez esetben a festőanyagot úgy hívják elő, hogy a nyomtatott rostokat fokozott hőmérsékleten savgőzzel kezelik. 15 Minthogy az utólagos savkezelésnek bizonyos hátrányai vannak, már megkísérelték annak kiküszöbölését oly módon, hogy a festőanyagok előállítására való készítményekhez savlehasító szere-20 ket, pl. erős savak illó bázisokkal alkotott sóit vagy monoklórecetsavas nátriumot adtak. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy az ilyen savlehasító szerek hozzáadásával kapott készítmények 25 nem eléggé tartósak. Az említett ismeretes eljárások közös vonása, hogy a diazoamidovegyületeket és a kapcsoló összetevőket egyaránt fix alkáliákkal képzett sók alakjában hasz-80 nálják. A találmány új változata azoknak az eljárásoknak, amelyek szerint azofestőanyagokat olyan kapcsoló összetevőkből és diazoamidovegyületekből állítanak elő, 35 melyek a festőanyagképzésben nem részes maradékban savanyú sóképző gyököket tartalmaznak. A találmány szerint a diazoamidovegyületeket, legalább részben, illanó bázisokkal képzett sók alakjában alkalmazzuk, a festőanyagok elő- 40 állításához való keverékekben fix alkáliák vagy egyáltalán nincsenek, vagy pedig azok mennyiségét úgy szabjuk meg, hogy az illanó bázisok kifuvása után telítetlenül maradnak savanyú gyökök. A talál- 45 mány szerint dolgozva, sok esetben fölöslegessé válik savval, illetve savlehasító szerrel végzett, mindezideig szükséges, járulékos kezelés; ezekben az esetekben viszont lehetővé válik az, hogy az illanó 60 bázisokat vízgőzkifuvással távolítsuk el, és hogy így teremtsük meg a diazoamidovegyület felbontásához és a kapcsoláshoz szükséges feltételeket. Amikor a roston állítunk elő festőanyagokat, a talál- 55 mány szerint dolgozva, pl. sok esetben elegendő, ha a nyomtatott rostot gőzöljük. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy a nyomatban egyúttal csávafestékeket lehet előhívni. 60 „Illanó bázisok" alatt olyan bázisokat értünk, melyek magukban (ilyen pl. az ammónia) vagy vízgőzzel (ilyen pl. a piridin) illannak. A fix alkáliák megengedhető mennyiségének felső határa 65 a reakcióösszetevőkben tartalmazott savanyú sóképző gyökök számához igazodik. így ha állandósítóként anilin-2.4-diszulfosavat vagy anilin-2-karbon-4-szulfosavat alkalmazunk, több fix al- 7® káliát vehetünk, mint tanrin vagy szarkozin használatakor. Fix alkáliák alkalmazásáról teljesen lemondhatunk, ha a festőanyagok előállítókeverékeiben bázisok-