119320. lajstromszámú szabadalom • Irányzó berendezés irányok éjjeli hatástól mentes meghatározására

Megjelent 1938. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119320. SZÁM. Vlí/j. OSZTÁLY. — T. 6044. ALAPSZÁM. Irányzó berendezés, irányok éjjeli hatástól mentes meghatározására. Telefuiikeii Gesellschaft für drahtlose Telegrapliie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1937. évi október hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi október hó 29-ike. A rövid hullámmal dolgozó irányzó berendezések, amennyiben kerettel dolgoznak, két vagy több, párosával egymással szembe kapcsolt keretből állanak, melyek-5 nek meneteik által körülhatárolt felületei függőleges síkokban állanak. Ismeretes olyan berendezés, amelynél az egymással szembe kapcsolt irányzó keretek két párhuzamos, függőleges síkban álla-10 nak. Ezt az ismert berendezést az 1. ábrában felülnézetben ábrázoltuk. A függőleges (A) tengely egyben szimmetriatengely. A 2. ábra hasonló berendezést mutat, 15 amelynél azonban a keretek egyetlen függőleges síkban állanak. Ismeretes olyan megoldás is, amelynél négy függőleges keret az ugyancsak függőleges A. —A, tengelyek körül forgatható. 20 A forgástengelyek négyzet sarkaiban vannak. A keretek a (G) goniométer keresőcsévéjével egyidejűleg forognak, úgy hogy valamennyi keret és a goniométer keresőcsévéje egymással mindig párhuzamosan 25 állanak. E berendezésnél mindegyik forgatható keret helytálló keresztkerettel és egy goniomél errcl helyettesíthető. Ez esetben a berendezésnek négy keresztkerete és öt goniométere van. Valamennyi gonio-30 méter egyidejűleg forog. Mindezeknek a berendezéseknek az a hátránya, hogy a polarizációtól független két nullhelyzet mellett, melyeket az irányzókeretek azonos fázisú gerjesztése 35 jellemez, két további «hamis» nullhelyzet jelentkezik. Ezek mindig akkor keletkeznek, ha a keretek síkjainak iránya a beeső mágneses mezővektorral párhuzamos. Ezért e nullhelyzetek a polarizációtól' függő helyzetek és a leírt irányzórendszer íO használatát rendkívül megnehezítik. Ismeretesek ugyan olyan eljárások, amelyekkel a nullhelyzetek <thamis» vagy «valódi,» volta megállapítható, a megkülönböztetés azonban a beérkező hullám fokozódó víz- 45 szintes polarizációjával mind nehezebbé válik. Viszont szükség van rá, hogy a «hamis» minimumokat felismerjük, illetőleg elkerüljük. A találmány szerinti megoldással a ha- 50 mis minimumokat két vagy több vízszintes keret alkalmazásával kerüljük el. Ekkor az irányzó berendezés például a függőleges szimmetriatengely körül forgatható két vízszintes keretből van. Ilyen meg- 55 oldást a 4. ábrában felülnézetben tüntettünk fel. Mindkét keret önmagában ismert módon egymással szembe van kapcsolva. Más oly megoldást, amelyben goniornétert alkalmazunk, az 5. ábra mutat. Itt 60 két-két egymással szemben fekvő és azonos hivatkozási jelekkel ellátott keret egymással szembe van kapcsolva. A vízszintes kereteknek nincs azimutális irányító hatásuk. Ebből következik, 65 hogy «hamis» nullhelyzetek nem jelentkeznek. Az 5. ábrából továbbá kitűnik, hogy goniométer egyszerű módon alkalmazható. Az ismert, éjjeli hatástól mentes irányzó rendszerekkel szemben a talál- 70 mány szerinti berendezést a beérkező hullámoknak csakis a vízszintesen polarizált összetevője működteti. Az elektromágneses mező határfeltételeinek az a következ-