119305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kukorica mesterséges szárítására
Megjelent 1938. évi "november hó 2-án. MAGYA R KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119305. SZÁM. X/a. OSZTÁLY. — S. 17143. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés kukorica mesterséges szárítására. Szabó György malomtulaj donos, Paks. A bejelentés napja 1937. évi november hó 22-ike. A kukorica mesterséges szárításánál eddig úgy jártak el, hogy a kukoricát előbb morzsolták le és azután szárították, még pedig lehetőleg magas hőmérséklet 5 mellett. Ezen szárítási módnál azonban a kukoricaszemek elvesztették fényüket és ezért a mesterségesen szárított kukorica a természetesen szárított kukoricánál alacsonyabb áron volt csak értékesíthető. 1° A találmány eljárás és berendezés kukorica szárítására, amellyel a mesterségesen szárított kukorica minőség és külső megjelenés tetkintetében teljesen egyenértékűvé válik a természetesen szá-15 rított kukoricával. A találmány szerinti eljárás lényege abban áll, hogy kukoricát csöveskukorica alakjában zárt kamrákban a külső környező levegő hőmérsékletéről fokozatosan 20 65 C°-ot meg nem haladó hőmérsékletre emelt áramló levegő hatásának vetjük alá. A találmány szerinti eljárás végrehajtására való berendezés legalább három, alsó é«" felső végükön lévő nyílásokon át, átvezető csatornák útján egymással sorosan kapcsolható szárítókamrából áll, melyek mindegyikének ezenkívül felső és alsó végén ventillátorhoz kapcsol' közös légbe-, iiletve kivezető csatornával közlekedő elzárható nyílása van, a kamrák belseje pedig a kamrák elzárható oldalnyílásain'kihúzható, egymás fölé rétegezett rostafenekű cserényeket tartalmaz. A berendezés célszerű megoldási alak" 85 jánál a légbevezető csatorna nyomó-, a légkivezető csatorna pedig szívóventillátorral kapcsolt. A mellékelt rajz a találmány szerinti elrendezés példaképeni megoldási alakját mutatja. 40 1. ábra a kamrasorozat vázlatos függőleges metszete. 2. ábra egy kamra részleges függőleges metszete, a vele kapcsolatos töltő- és kiürítő készülékkel. Az 1. ábrabeli példa szerint a szárítóberendezés négy (A, B, C, D) szárítókamrából áll, melyeknek egyik függőleges fala mellett (fj—f4 ) légátvezető csatornák húzódnak. Mindegyik kamra alsó vége (w) nyíláson át egy-egy átvezető csatornával közlekedik, melynek felső vége (zj—z4 ) nyíláson közlekedik a szomszédos szárítókamra felső végével. Mindegyik átvezető csatorna felső vége (jj—j4 ) csapókkal elzárható (hi—h4 ) nyíláson keresztül a (g) kivezető csatornával hozható összeköttetésbe és ugyanazon (ji—j4 ) csapókkal zárhatók el az átvezető csatornákból a szárítókamrákba torkoló (zx —z4 ) nyílások. Az átvezető csatornák alsó végén alkalmazott (kx —k4 ) csapókkal viszont az átvezető csatornákat az (m) bevezető csatornával összekötő (ix —i4 ) nyílásokat, vagy a szárítókamrák alsó végén lévő (w) 65 nyílásokat zárhatjuk el. Az első (A) szárítókamr>_ átvezető csatornájának alsó végén lévő (w) nyílásból kiinduló (1) csatorna torkollik az utolsó (D) szárítókamra fenéknyílásába. Az (m) bevezető csatorna az (n) nyíláson keresztül a (p) ventillátor nyomóoldalával, a (g) kivezető csatorna pedig az (o) ventillátor szívóoldalával közleledik, mely ventillátorok közös (q) hajtó- 75 szerkezettel kapcsolhatók vagy közös 50 55 60 70
