119292. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műszálak előállítására

Megjelent 1938. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119292. SZÁM. IV/ll/1. (XlV/a 1.) OSZTÁLY. — Ií. 7244. ALAPSZÁM. Eljárás műszálak előállítására. Soeiété Rhodiaceta cég-, Páris, mint Ellis Lövell Strange Eaton vegyész, London jogutódja. A bejelentés napja 1937. évi junius hó 4-ike. Nagybritanniai elsőbbsége 193S. évi június 4-ike. A találmány eljárás szálak és filmek előállítására cellulózaészterekből és éte­rekből. A 352445. sz. angol szabadalom leírása 5 olyan eljárást ismertet, amellyel cellulóza­észterekből és -éterekből előállított szá­laknak a természetes rostokhoz hasonló szerkezetet, azaz a tengelyirányban sza­bályos kristályos szerkezetet adhatunk, 10 ami röntgenvizsgálattal állapítható meg. Az ilyen szerkezet a szál tulajdonságai­nak nagymértékű javulását, elsősorban a szakítással szembeni ellenállóképességé­nek növelését vonja maga után. Ezeket 15 az eredményeket úgy érték el, hogy a szálat semleges szerves duzzasztóanyag­gal hozták érintkezésbe, és így erősen duzzasztott állapotban lévő és nagy­mértékben képlékeny szálakat állítottak 20 elő, majd e szálakat kezdeti hosszúsá­guknak legalább 200%-át kitevő nyúj­tásnak vetették alá. A szál megnöveke­dett képlékenysége akkora, hogy köny­­nyen lehet 1000%-os, vagy még nagyobb 25 nyújtást elérni. A 352445. sz. angol szabadalom le­írásában említett duzzasztóanyag, amely különlegesen alkalmas arra, hogy a meg­növekedett képlékeny séget és az erős 30 duzzasztást létrehozza, kb. 50% dioxán­­ból és kb. 50% vízből álló keverék, ame­lyet a környezet hőfokán alkalmazunk. Azt találtuk, hogy aceton-víz-fürdők­kel hasonló eredményeket lehet elérni, 35 mint amilyeneket a 352445. sz. szabadalom szerint kaphatunk. angol Azt találtuk azonban, hogy az aceton­­víz-fürdőt a környezet hőfokán alkal­mazva, nem lehetséges a száraz vagy nedves fonással kapott kész szálat olyan nyújtásnak alávetni, amely a szálnak tengelyirányú kristályos szerkezetet adna. 14a az aceton töménysége túl csekély, egyáltalában nem lehetséges nyújtást végezni, amint azonban az aceton tö­ménységét növeljük, a nyújtás lehetsé­gessé válik. Azt a megnövekedett duzza­dást és képlékenységet, amely a fent­­említett 352445. sz. angol szabadalom leírásában megadott töménységű dioxán­­víz keverékek alkalmazására jellemző, azonban nem érhetjük el, még 40 súly­százaléknál nagyobb acetontöménységek esetén sem. A kapott szálak nem rendel­keznek a dioxán-víz keverékben nyúj­tott szálak tulajdonságaival, főképen nem a tengelyirányú szabályos kristály­­szerkezettel. Felismertük viszont, hogy elő lehet állítani röntgenvizsgálattal megállapít­hatóan tengelyirányban szabályos kris­tályszerkezetű cellulózaacetátszálakat, ha a szálakat aceton vizes oldatában — amely viszonylag híg lehet — nyújt­juk, feltéve, hogy ezt az oldatot viszony­lag magas hőfokon tartjuk és a szálat ebbe az oldatba nem kész szál alakjá­ban, hanem oly szál alakjában vezetjük, amelyet az aceton abban a pillanatban megduzzaszt, amint a fonócsőből kilép. Nevezetesen felismertük, hogy ha cel­­lulózaacetát oldatot nedves úton, aceton 40 45 50 60 65 70 Nyomdahiba

Next

/
Oldalképek
Tartalom