119284. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés dohány fermentálására
3Iejrjelent, 11)38. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119284. szám. X/C. OSZTÁLY. — M. 11017. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés dohány fermentálására. Dr. Moser Johannes tanár Berlinben és ügyvéd Rati bor-ban. dr. Doms Julius A bejelentés napja 1937. évi április hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi május hó 19-ike. A találmány eljárás dohány irányított erjedéses fermentálására és ahhoz való berendezés. A találmány abból a tényből indul ki, 5 hogy egy és ugyanazon dohánylevélben liá-* rom különböző, genetikailag egymás után következő aroma különböztethető meg. nevezetesen a learaloll fcrmentálatlan levélnek. a frissen erjesztett fermentált le- 10 vélnek és a tárolt, feldolgozásra kész levélnek aromája. Megkülönböztelendö lehal 1. az elsődleges vagy növényijükéit. 2. a másodlagos vagy erjedési bukelt, 3. a harmadlagos vagy tárolási bukelt. 15 A találmány a szekunder bukelt megjavítására vonatkozik. Már évtizedekkel ezelőtt feltételezték, hogy a dohány fermentálása erjedési folyamat és már javasolták a dohánynak 20 meghatározott különös módon tenyésztett mikroorganizmusokkal végzett beoltását és ezáltal az erjedés irányítását. Ezeknek a javaslatoknak nem volt gyakorlati sikerük, mert az oxigénnek az erjedési folyamatra 25 való hatását figyelmen kívül hagy Iák. Ugyanez áll az azóta ezen a téren javasolt valamennyi újításra, pl. arra a javaslatra is, hogy a fermentálást zárt terekben vagy tartályokban kell elvégezni. De a bejelen- 30 tők kísérletei szerint az ily terekben vagy tartályokban, akár csak kis mennyiségben jelenlevő oxigén már elegendő aerobar, azaz az irányított erjedést hátráltató mikroorganizmusok elszaporítására. 35 Ugyanez érvényes préselt dohánykötegek ismeretes fermentálásánál is. Az ezekben az összepréselt kötegekben jelenlevő oxigén mennyisége, tapasztalat szerint, ugyancsak elegendő aero-mikrobakteriumok elszaporítására. ami az itt gyakran észlelhető 40 dohányelégésen és a lcöteg belsejében fellépő penészgombákon ismerhető fel. Az a korábbi javaslat, hogy a dohányt hidrogén-atmoszférában kezeljük, lényegében kémiai befolyásolási céloz a hidrogé- 45 n ion-koncentráció növelésével, de nem vonatkozik a dohánynak mikroorganizmusok behatásával végzett erjesztésére. A dohánynak minden eddigi tényleges íermenlálási eljárásait, oxigén jelenléte 50 mellett, többé-kevésbé intenzív oxidáció, mint kísérőjelenség fellépte, jellemzik. Ezért lépnek fel valamennyinél — a romlási penész, doh, elégés veszteségek melleit — jelentékeny anyagveszteségek, me- 55 Ivek egész lS°o-ig terjedő súlycsökkenésben mutatkoznak. A találmány lényege az. hogy a dohányt minden szabad oxigén teljes kizárásával fermentáljuk. így mind az anyag 60 elromlása folytán keletkező veszteségeket, mind a nyersanyag oxidációja folytán! beálló súlycsökkenéseket elkerüljük. Az eljárás egyik kiviteli módjánál a dohányt a fermentálás előli, magában véve 65 ismeretes módon, oxigénhiány melleit is szaporodó különleges baktériumokkal, különösen nemes dohányból terjesztett baktériumokkal vagy akár élesztővel oltjuk be. Ezzel a dohánybukett a kívánt irányban 70 módosítható. Javasolták már dohánynak dohánybaktériumok tiszta kultúrájával és élesztővel való fermentálását is. de mindig szabad
