119283. lajstromszámú szabadalom • Chubb-zár

2 119283. zetben kicsit balra mozdul el úgy, hogy akkor már a (d) zárópecekre támaszkodik és többé nem eshet le. így egyik rekesztől a másik után fel 5 lehet emelni; abban a pillanatban, amint valamennyi fogazatban rekesztő fel van emelve és az (f) folyosók szembekerülnék a reteszzáró pecekkel, ez utóbbi a ráható visszahúzónyomás következtében o (d) 10 és (h’) közötti hézag mértékével jobbra mozdul el, úgyhogy (h’) az (n) bevágásba kerül (lásd 2. ábra), amivel az őrszerkezet blokkozva van. Ez aztán lehetetlenné teszi a (k) retesz további visszatolását, 15 ami pedig a zár teljes kinyitásának elő­feltétele. Ennélfogva lehet ugyan több foga­­zatlan rekesztőt is nyitó helyzetbe emelni, de a zár kinyitása mégis meghiúsul azon, 20 hogy közvetlenül az utolsó rekesztőnek felemelése után blokkozás áll be az egyik fogazott rekesztő és a (d) reteszzáró pecek között, amint azt a 2. ábra mutatja. 25 Hogyha a (b) toll a fogazatlan rekesztő helyett először fogazott rekesztőhöz nyo­módnék, akkor ez utóbbi felemelhető, feltéve, hogy még vannak fogazatlan rekesztők záróhelyzetben, vagyis amíg 30 fogazatlan rekesztők támaszkodnak a reteszzáró pecekhez, minthogy ez lehetet­lenné teszi a (cl) retesz jobbratolását; ennélfogva az őrszerkezet nem is blokko­­zódhat. A zár azonban ennek ellenére sem 35 nyitható, minthogy a felemelt fogazott rekesztő nem maradhat meg ebben az esetben nyitó helyzetében, tekintve, hogy mivel a zárópecken nincsen surlódás­­okozta tartása, ez utóbbira nyitó hely- 40 zetben sem támaszkodhat, tehát a (b) tollal való alátámasztás megszűntével újból záróhelyzetbe esik vissza. A talál­mány szerinti zár tehát valamely fogazott rekesztő megemelésére egyáltalában nem 45 reagál, valamely fogazatlan rekesztő meg­emelésére pedig végül is az őrszerkezet blokkozása áll be. Más a helyzet az eddig ismert Chubb­­záraknál. Ezeknél rendszerint az összes 50 rekesztők fogazotlak; az egyes rekesztők és a reteszzáró pecek között hézag soha sincsen. Ebből az okból az ilyen zár cső­­álkulccsal illetéktelenül kinyitható, amint azt a gyakorlat igazolta és a következő 55 megfontolásból kitűnik. Az őrszerkezet záróhelyzeténél a re­kesztők és a visszahúzónyomás alá helye­zett reteszzáró pecek érintkeznek. Ez lehetővé teszi a rekesztők surlódásokozta önzáró megtartását, a nyitó helyzet ki- 60 tapintását és a rekesztőknek ebben a helyzetben való megmaradását. A re­kesztök blokkozása nem lehetséges min­­addig, amíg az éppen felemelt rekesztőn kívül még egy vagy több (fogazott vagy 65 fogazatlan) rekesztő nyomódik a záró­­pecekhez, mert hiszen ez zárja ki a reteszzáró pecek jobbratolását, ami pedig a blokkozás előfeltétele. Még ha feltételez­zük is, hogy az utoljára felemelendő re- 70 kesztő fogazott, tehát az őrszerkezet blokkozása a zárópecek kismérvű jobbra­­toJásával lehetséges lenne, a gyakorlat azt mutatta, hogy az álkulcs ügyes keze­lésével egybekötve a visszahúzónyomás 75 megengedésével még az utolsó rekesztő elreteszelése is oldható és ez felemelhető, úgyhogy aztán a zár teljes kinyitásának már semmi sem áll többé útjába. A találmány szerinti zár gyakorlati so foganatosításhoz megjegyzendő, hogy a rekesztők helyzete és száma tetszőleges lehet; mérvadó az, hogy a fogazatlan rekesztől-: a reteszzáró pecken felfeküd­jenek, meg hogy ez utóbbi és a fogazott 85 rekesztők között hézag legyen, úgyhogy a fogazatlan rekesztők kiemelése után a reteszzáró pecek kissé visszamözoghas­­son, amivel elérjük a blokkozást. \ reteszzáró pecek és a fogazott rekesz- 90 tők közötti hézag a 3. és 4. ábra szerint (ez utóbbi a 3. ábra IV- IV vonala sze­rinti metszet) ¡1. még a következő módon is elérhető: Eszerint a rekesztők fogazott és foga- 95 zatlan szélei fedik egymást. A fogazott (h’) rekesztők és a (d) pecek közötti hézagot a (d) pecken megfelelően alkal­mazott további — tehát az (11) bevágá­sokon kívül alkalmazott — bevágásokkal 100 ér jük el (lásd 4. ábrát). így a (d) pecken csak a fogazatlan rekesztők fekszenek fel, míg a fogazott rekesztők a szemben­iévé kivágások folvtán csak akkor fek­szenek fel, amikor a fogazatlan rekesz- 105 tők ki vannak emelve és a retesz a hé­zag nagyságának megfelelő mértékben, nyitó értelemben eltolódott. Ekkor azon­ban az őrszerkezet már blokkozva is van. Természetesen egy és ugyanazon 110 zárnál az 1., 2. és 3., 4. ábrabeli foga­­natositási alakokat egyesíteni is lehet. NYOMD

Next

/
Oldalképek
Tartalom