119277. lajstromszámú szabadalom • Fényíves áramirányító áramló oltóközegben elrendezett elektródákkal és eljárás ennek üzemére
Megjelent 1938. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119277. SZÁM. VIl/Cl. OSZTÁLY. — Jb\ 4891. ALAPSZAM. Fényíves áramirányító áramló oltóközegben elrendezett elektródákkal és eljárás ennek üzemére. Allgemeiue Blcktricitílts Gescllscliíift cég’, Berlin. A bejelentes napja 1935. évi október hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi október hó 25-ike. Az újabb fényíves áramirányítóknál a fényívek (főfény ívek) megindítására az elektródák közé időszakosan segédfényívet fuvatnak. Ily módon a régebbi áí- 5 litőgyujtásnál lénygesen jobb gyújtás érhető el. A gyakorlati üzemben azonban néha még ezek az újabb fényíves áramii'ányítók is kihagynak. E hátrányt a találmány szerint úgy ke- 10 rüljük el, hogy a segédfényív talppontjainak legalább egyikét a főfényív elektródarészei]! és ama övék közelében hozzuk létre, melyeken a megindítandó főfényív talppontjai egyikének kell lennie. Ezzel 15 azt érjük el, hogy a segédfényív-talppontok közül legalább az egyiknek nem kell a főfényív megindításánál az egyik elektródarészről a másikra átugrania. Már pedig a segédfényív talppontoknak épen 20 ez az egyik elektródarészről a másikra való átugrása oka gyakran az üzemben fellépő kihagyásoknak, amelyeket fentebb említettünk. A mellékelt rajzon a találmány több 25 példaképem foganatosítás! alakja látható. Az 3. ábra oly fényíves áramirányítót mutat, amelynél mindegyik (1) illetőleg (2) elektróda egy-egy (3), illetőleg (4) főelektródából és egy-egy (5, illetőleg (6) ár- 30 nyékolóellektrodából van. Az (5) árnyékolóelektróda a rajzolt esetben egyúttal a gyujtóelektróda is. A gyujtóelektródának ebben az esetben rt főelektródától természetszerűleg szige- 35 teltnek kell lennie. Ez gyakorlatilag úgy érhető el, hogy az árnyékolóelektródát szigetelten helyezzük a célnak megfelelő tartószerkezetére vagy pedig az árnyékolóelektródát tartószerkezetével együtt szigeteltem helyezzük a fényívkamrába (vagyis a fényívet tartalmazó kamrába). Másrészt azonban célszerű lehet az árnyékolóelektródának tartószerkezetével együtt közvetlenül a fényívkamra fenekével való összekötése és a főelektródának tartószerkezetével és esetleg hűtőszerkozetével együtt a fényívkamrában szigetelten való elhelyezése. A (7) segédfényívek a (S) és (9) pontok között keletkeznek. Amint az 1. ábrán látható, a (7) segédfényív (8) talppontja már a (3) főelektródán van. A másik (91 talppont a tengelyirányú (10) gázáram fúvóhatása alatt az (5) árnyékolóelektrődán a (11) árnyékolóelektródanyíláson át a (12) helyhez vándorol. Egyúttal a tengelyirányú (10) gázáram a (7) segédfényívet meghosszabbítja és kiöblösíti, úgy hogy az a (13)-al jelölt alakot és helyzetet veszi fel. E helyzetben a segédfényívtalppont a (12) helyről a (4) főelektródának a (14) pontjára ugrik át és ezzel megindítja a (15) főfényívet, amely az 1. ábrán a világosság kedvéért külön helyen van berajzolva. A segédfényív (8) talppontja eközben lényegileg zavartalanul a (3) főelektródán marad meg. E folyamatokat a legjobban akkor érjük el, ha a gyújtó- és főelektróda egymással szembenálló felületeinek célszerű kialakításával a fényívtalppontoknak a főelektródán lassan és az árnyékolóelekródán annak felső 40 50 00 60 65 70
