119276. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ketén előállítására
Megjelent 1938. évi november hó 2-án. MAGYAR KíRALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119276. szÁMIV/h/1. OSZTÁLY. — JE» 4:2m ALAPSZÁM. Eljárás ketén előállítására. Consortium f. elektrochemische Industrie, G. m. b. II. cég- München. II. pótszabadalom a 113025. lajstromszámú szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1934. évi július hól2-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi február hó 12-ike. A törzsszabadalom értelmében ecetsavból ketént úgy állítunk elő, hogy az ecetsavat az anhidridképződést elősegítő katalizátorok alkalmazásával, csökkentett nyo- 5 máson 400—S00 C°-ra hevítjük és a keletkezet1: keténgőzből a lehasított vizet, az ecetsavat és az anhidridet kondenzálássa] vagy más módon eltávolítjuk. Míg az anhidrid előállítására való 10 ismert eljárásnál, melynél eeetsavgőzt katalizátorok közvetítésével túlhevítünk, 800° felett műszakilag használható eredményt már nem érhetünk el, mert ebbe;! a hőmérsékleti körzetben az ecetsavgöznek 15 nem kívánatos melléktermékekké való felbomlása már igen jelentékeny, azt találtuk, hogy a törzsszabadalom szerinti eljárással jóval 800° felett is kedvező eredménnyel dolgozhatunk. Ennek magyará- 20 zata valószínűleg az, hogy a gőzök a forró térben, illetőleg a forró falon oly rövid ideig tartózkodnak, hogy nagyobb mértékű bomlás nem lép fel. A ketén előállítását az ilyen magas hőmérsékleteken 25 való dolgozásnál is előnyösen befolyásolja gázalakú katalizátorok, különösen foszíorvegyiiletek és foszfor alkalmazása, mint ezt a 475,885. számú német szabadalmi leírás és az 1. pótszabadalom 30 ismerteti. 1. példa: Reakcióedénynek függőleges helyzetű, villamosán fűtött üres széncsövet használtunk, melynek magassága 800 mm és belső 35 átmérője 50 mm volt és melyhez két egymás mögé kapcsolt vízhűtő, valamint egy további, mínusz 20°-on tartott hűtő csatlakozott. A kondenzálószerkezet oly berendezésű volt, hogy a kondienzátumok gyorsan kis retortákba folytak le, melyeken a 40 keténgáz nem áramolt át, úgy hogy a keténgáznak a kondenzátumokra való utólagos behatását elkerültük. A nem kondenzált gázt, főkép ketént ezután hűtőszerkezettel ellátott csurgató toronyban 45 leesurgó ecetsavval megkötöttük és anliiürid alakjában meghatároztuk. A cső belsejében maximálisan 830° hőmérséklete*; fenntartva a széncső alsó végén óránként 600 g eeetsavgőzt vezettünk be, mely 3 50 ezrelék trietilfoszfátot tartalmazott. Az apparatura végén 35 mm Hg abszolút nyomást tartottunk fenn. Összesen 475 g anhidrid képződött. Ebből 17%-ot a hűtött kondenzátumok tartalmaztak, míg 55 S3%-ot az ecetsavval csurgatott keténabszorbeáló toronyból elfolyó folyadékban találjunk. A bomlási veszteség a bevezetett ecetsav mennyiségének mindössze mintegy 3%-a volt. 60 2. Példa. Az 1. példa szerint dolgoztunk azzal az eltéréssel, hogy a katalizátorként etilfoszfát helyett az ecetsavgőzhöz 0.5 ezrelék foszfort adtunk. A reakciótér belseje- 65 ben 870° maximális hőmérsékletet tartottunk fenn. Óránként 800 g eeetsavgőzt bevezetve összesen 375 g anhidridet kaptunk, melyből 74% a ketén abszorpciójánvomdamiba's
