119272. lajstromszámú szabadalom • Rezonancia-szekrény vonós és pengető hangszerekhez
Megjelent ÍÍKÍS. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI é'SI SZABADALMI BÍRÓSÁG *±£>at£- --i SZABADALMI L 11927 2. SZÁM. IX/ti. OSZTÁLY. — C. 5018. ALAPSZÁM. Rezonancia-szekrény vonós- és pengető hangszerekhez. Czermak Rudolf mérnök, Wien. A bejelentes napja 1937. évi november hó 6-ika. Ausztriai elsőbbsége 1937. cvi április hó 27-ike. A vonós és pengető hangszerek rezonancia-szekrényének falait a rezonancia jelenségek megjavítása és a hangerősség fokozása céljából egy bizonyos mértékig 5 ki szokták feszíteni. Ezáltal a rezonancia szekrény már önmagában is, függetlenül a húrok által gyakorolt erőhatásoktól, feszül Is égi állapotban van. Ennek előidézésére szolgái a rezonancia-szekrény io fedőlapjaira támaszkodó és azokat széiirrtó pecek, továbbá hosszanti vagy keresztben fekvő lécek, amelyeket envvvel erősítenek a rezonancia-szekrény fedőlapjaira és szintén feszültségi állapotot 15 idéznek elő. Jelen találmány azt a célt szolgálja, hegy a rezonancia-szekrény falaiban fellépő feszítő erőket szabáiyozhatóvá tegye, anélkül, hogy az egyes hangszerek jellegzetes felépítésén, vala- 20 mint sajátos hangszínezetükön bármit is változtatna. A feszítő erők szabályozásával azt érjük el, hegy a már kész hangszeren mindenkor a legkedvezőbb rezonancia-jelenségeket állíthatjuk be, illetve 25 azokat teíszésszerint befolyásolhatjuk. Ismeretes már olyan megoldás, amely szerint a vonós hangszerek rezonanciaszekrényében egy külön nyelvalakú rezonancia-testet helyeznek el és ez beáliít- S0 ható pálcaszerü elemek közvetítésével támaszkodik a rezonancia-szekrény falaira. Ezáltal közvetve befolyásolhatjuk ugyan a rezonancia-szekrény falainak _ feszültségi állapotát, de egyúttal meg- 35 változik a hangszer jellegzetes hangszinezete, mivel a rezonancia-szekrényben elhelyezett nyelv önálló, a hangszerkészítés tradícióitól eltérő, idegenszerű rezgőtestet képez. .V találmány lényege, ezzel a már ismeretes megoldással ellen- 40 tétben abban áll, hegy csupán azokat a támasztó elemeket használjuk fel a fedőlapok egymáshoz való helyzetének szabályozásáéi, amelyeket a vonós és pengető hangszerek készítésénél már ed- 45 d;g is alkalmaztak: a felső és alsó fedőlap közé beékelt pecket, valamint a keresztben vagy hosszan! futó, a fedőlapokra ráenyvezett támasztóleceket. Ezeket az elemekei eredeti alakjuk lénye- 50 ges megváltoztatása nélkül úgy képezzük ki, hogy beállítő-csavarok közvetítésével viszik át feszítő erejüket a rezonanciaszekrény falaira. Így lehetővé tesszük, hegy a találmány szerint kiegészített 55 hangszerek felépítése a régóta kipróbált és bevált tradicionális módszerek szerint történhessék. Ennek ellenére a találmány szerinti hangszereknél a szabályozási lehetőség következtében eddig ismeretlen 60 mértékű hangterjedelmet érhetünk el. Ezenkívül a hangerősség terén is hozzáidomíthatjuk a hangszert a zenész egyéni kívánságaihoz a támasztó elemek szabályozásával és alkalmazkodhatunk: az egves 65 helyiségek akusztikai különlegességeihez is. A találmány alaposabb ismertetése céljából kiemeljük a vonós hangszereknél való alkalmazását. A hegedűkészítés gyakorlata hosszas, sok mester generáción 70 át ható munkával empirikus úton fejlesztette ki azt a hangtípust, amit ,,hegedühang"-nak nevezünk. Ez a speciális hangszínezet különböző helyeken fellépő hajlító és feszítő erők egymásra hatásá- 75 nak a következménye, amelyeket a húr-nyomdawi&a's
