119271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta magnéziumvegyületeknek, különösen magnéziumoxidnak előállítására
Megjelent 1938. évi november lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS í 192TI. szám. IV/Ill. OSZTÁLY. — C. 4964. ALAPSZÁM. Eljárás tiszta magnéziumvegyületeknek, különösen magnéziumoxidnak előállításái’a. Gesellschaft zur Verwertung- chemisch-technischer Verfahren, Vaduz, Liechtenstein hercegség. A bejelentés napja 1937. évi május hó 19-ike. Magnezitet, illetve dolomitot tiszta magneziumvegyületek kinyerése végett különböző módokon tisztítanak. ígv pl. többek közt eljárnak úgy, he gv nyers, 5 vagy égetett magnezitet szénsavban nyomás aíatt oldanak. Ezzel az eljárással a meg'nézium ínint bikarbónát oldatba megy, míg a tisztátlanságok oldatlan állapotban visszamaradnak. Ez az eljárás azon- 10 bán nem foganatosítható könnven, mert magnezitnak szénsavban való oldhatósága kicsiny. A nyers kő önmagában ismert módon vizes sósavban oldható. Ennél az eljárás- 15 nál magnézium mellett a tisztátlanságokból kálcium, mangán, vas és alumínium oldódnak. Kovasav és sziiikátok oldatlan állapotban maradnak. Ezek a tisztátlanságok az oldatból, a 20 kálcium kivételével, kausztikusan égetett magnezittel, mesterségesen előállított magnéziumoxiddal, vagy ezt a vegyületet tartalmazó hulladékanyaggal kicsaphatok. Ehhez azonban arra van szükség, 25 hogy a vas és a mangán magasabb oxidációs fokozatokban legyenek jelen. Levegőből nyert oxigénnel való oxidálás csak tökéletlenül sikerül és szükség van alkalmas oxidációs anyagoknak, 30 mint pl. salétromsavnak, vagy klórnak adagolására. Mivel az MgC03 + 2 HCl = MgCli + HoO-f-Cüo reakciónál víz keletkezik és az alkalmazott vizes sósav szintén kb. 70% vizet laitaji az, a nyert oldatban 35 legfeljebb 20% MgCl, \"an és ezt a további éi tékesítés végett be kell páio ni. A találmány szerinti eljárással a fenti hátrányokat kiküszöböljük. A találmány értelmében a nyers kő oldásához gáz- 40 alakú savat, pl. sósavat alkalmazunk, amelyhez előre kiszámított mennyiségű vízgőzt keverünk. A gáz-gőzkeverék Lóméi séklete kb. ICO—. 00 C°. A gáza lakú sósav kvarcégőben klórnak és vízgőznek 45 közvetlen egyesítésével nyerhető, de előállítható kokszkemencében is, amelybe vízgőzt és klórt vezetünk, aminek még az az előnye van, hogy a sósavgáz hőmérséklete az elégési meleg következéé- 50 ben a reakcióhoz szükséges 100— ¿00 C°. A reakciót célszerűen megfelelő ellenállású anyagból készült toronyban végezzük, mely nyers kővel meg van töltve és amelybe, az alsó negyedbe, gáza’akú só- 55 savat és vízgőzt fújunk be. A reakciós anvag alsó része kb. 1.".0—200 C° hőmérsékletre melegedik, mely hőmérsékletnél a nyers kő és a sósav közötti reakció igen gyorsan megy végbe. A tornyot oly 60 magasia építjük, hegy a nyers kő a sósavat annak átáram ása közben egészében elnyeli és felül legfeljebb csekéíy vízgőz távozik. A torony alsó végéből, amelyben cé szerűen oly iszap v an, amely- 65 ben az oldat még egy bizonyos ideig'a nyers kővel érintkezik, hegy a sósav utolsó maradékai is leköttessenek, a nyers lúg folytért) an elfolyik és azt
