119253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jelzőáramok erősítésére távolbalátási elektron-sugárcsövekben és hozzávaló elektronsugárcső
119253. 5 ben az esetben is töltések keletkeznének a fölső részekben, amelyek képesek volnának a hosszúhullámú sugárzással leválasztott lassú elektronok modulálására. 5 Azonban a gyakorlatban nagyon nehéz lenne a katódát igy formálni és a szigetelő por céziumot venne fel és esetleg vezetővé válnék- Összetett katódát azonban létesíthetünk szigetelőpor rendkívül vélO kony rétegének felhasználásával, úgy hogy az összetett felületet argonban létesített ködfénykisüléssel a cézium fel illet formálása után oxidáljuk, hogy minden olyan vezető anyagot, amely a szige- 15 telő anyagot befedte, kiküszöböljünk. Az ilyen összetett katódánál előnyösen nagyfrekvenciájú feszültség alá helyezzük a katódát, hogy a szigetelőre eső elektronok számát növeljük. 20 Összetett katóda másik előállítási eljárása abból áll, hogy a katódáu szigetelőanyagul céziummonoxidot alkalmazunk. Ha monoxidréteggel ellátott ezüstlemezt formálunk fényérzékeny katódává, ak- 25 kor az arra desztillált cézium a céziummonoxiddal céziumtrioxidot ad, amely szintén jó szigetelő. Mindkét esetben olyan fotokatóda keletkezik, amelynek számos szigetelő „szi- 30 gete“ van, amelyek között közök vannak, úgy hogy az elektronok átrepülhetnek. Az elektronkibocsátás következtében a szigetelő szigeteken töltések jönnek létre, amelyek az elektronok folyását a meg- 35 előzőén leírt módon vezérlik. A találmány további megoldási alakját a 10. ábra tünteti fel. Itt a fotokatóda és a rács egy egységet alkot, amelyet mint egészet az (5) ernyőre helyezünk. A 11. 40 ábra ezt a részt keresztmetszetben mutatja. A csőnek ekkor (60) falbevonata van, amely nikkelből állhat és előnyösen a (12) ujjal kapcsolódik. A csőnek továbbá második átlátszó (61) ablaka van, 45 hogy a (62) forrásból kiinduló fényáramot az (5) ernyőre juttassa. A 11. ábra szerinti (30) drótokat az egyik oldalon pl. magnéziumoxidból való (64) réteggel szigetelővé tesszük és alátétül előnyösen 50 ezüstdrótot használunk. Ekkor a szigetelt oldalról (29) ezüstréteget gőzölünk fel a drótokra, úgy hogy a szigetelő rétegeken mozaik keletkezik. Ezután a felületet az előbb leírt módon formáljuk. Egyidejűén 55 az ezüstfeliiletet a rács másik oldalán szintén formáljuk. Ily módon olyan rács keletkezik, amelynek két egymástól teljesen elkülönített, fényelektromos felülete van. Az egyik a (62) fényforrás felé fordul és összefüggő réteget alkot, a másik 60 pedig a (12) ujj felé fordított és mozaik alakjában van. Ennél a megoldási alaknál az (5) rácsnak előnyösen (60') hengeres toldata van, amely a (60) í'albetét felé nyúlik be, de 65 azt nem érinti. A kettő együttesen villamos lencsét alkot, amely az elektronok gyujtópontbaterelését elősegíti. Előnyös lehet ezt az elrendezést a többi megoldási alakoknál is alkalmazni. 70 Ha a folytonos nem mozaik vezetőfelületet megvilágítjuk, amikor is ebben az esetben a fénynek nem kell más hullámhosszúnak lennie, mint a kép-megvilágításé, akkor a rács hátsó oldaláról elektro- 75 nők válnak le. még pedig az egész felületen egyenletesen, úgy hogy a rács mögött tértöltés keletkezik. A mellső oldalon viszont, ahol a fotofeliiletre a tárgyat reprodukáljuk, töltési kép keletkezik, 80 amelyben a töltés eloszlása a képnek megfelel. Ez a töltési kép vezérli az elektronátlépést a hátsó felülettől és az átengedett elektronokat a (12) anódaujj vonzó feszültsége gyorsítja. 85 Ez a kiviteli alak több okból előnyös. Nagyfokú erősítést érünk el és gyakorlatilag a mozaik minden része a tértöltés egyenlő számú elektronjait vezérli. Nem kell vörösöntúli fényt alkalmazni, mint- 90 hogy a két forrás fénye a fényérzékeny elektróda különböző oldalaira esik. Ennek az elrendezésnek különös előnye, hogy a mozaikelektródák nagyon kis áramot szívnak el a tértöltésből, minthogy 95 az elektronok keletkezési helyével ellentétes oldalon vannak. Az az idő, amely alatt a töltés a mozaik elektródákon lefolyik, különböző módon szabályozható. Tiszta magnéziumoxid 100 olyan jól szigetel, hogy kívánatos a kisülési időt a szigetelőképességet csökkentő adalékokkal megrövidíteni. Csekély maradék gáznyomást is meghagytunk a csőben, amely a mozaikelektródák kisülési 105 idejét szabályozza- Azt találtuk, hogy az ilyen kisnyomású gáztöltés nem befolyásolja károsan a képjeleket, ha a kisülési idő a képfrekvencia határain belül van. A leírt esetek mindegyikében az optikai no képnek megfelelő töltési képet hozunk létre, amely a maga részéről egyenletes elektron áramot vezérel. Az egész áramot ekkor ismert módon szétbontjuk, hogy távolbaláítási jelc-t kapjunk. Természetesen 115 a leírt kiviteli példák 111 egált őzt a t h a t ók. pl. az egyik elrendezés elemei a másik elrendezés elemeivel kombinálhatok. fPAWIBA‘5
