119253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jelzőáramok erősítésére távolbalátási elektron-sugárcsövekben és hozzávaló elektronsugárcső
2 119253. Másik eljárás íotoelektromos felület alkalmazásából áll, amelyen kétféle elektronokat hozunk létre. Az egyik lassú elektronokból álló . állandó áram, amelyet 5 hosszúhullámú fényforrásból eredő állandó megvilágítás révén hozunk létre. A második gyorsabb és különböző sebességekkel rendelkező elektronok térbelileg különböző árama. Ezt az áramot a le- 10 adandó kép létesíti. A fotokatóda előtt szigetelő felületű rács van, amely a ráütköző lassú elektronokkal felöltődik. A rács és a fotokatóda között ismét tértöltés keletkezik. Ha mármost az optikai 15 képet vetítjük, akkor gyorsabb elektronok eshetnek a rácsra és ott töltési képet hozhatnak létre, amely a maga részéről a tértöltésből folyó áramot vezérli. Az elektronokat áz anódára helyezett vonzó- 20 feszültség révén keresztülhúzzuk a rácson. A rajz a találmány néhány példaképein megoldási alakját tünteti fel. Az 1. ábra a találmány szerinti képszét- 25 bontócső metszete. A 2. ábra a cső kapcsolását tünteti fel. A 3. és 4. ábra az 1. ábra szerinti csőben alkalmazható rácsok metszete. Az 5. ábra másik megoldási alakot tiin- 30 tét fel. A 6. ábra az 5. ábra szerinti cső rácsának metszete. A 7. ábra az 5. ábra szerinti cső kapcsolása. A 35 8. ábra a 9. ábra szerinti készülékkel előállított mozaikelektróda képe. A 10. ábra harmadik megoldási alakot tüntet fel, amelyben a 11. ábra szerinti rácsot alkalmazzuk. 40 Az 1. ábrán látható (1) vákuumedény egyik végén (2) átlátszó ablak van, amely előtt a (4) optikát úgy helyezzük el, hogy a cső másik végén elhelyezett, rácsalakú (5) raktározó-elektródán az át- 45 viendő tárgy képét létesítse. E mögött olyan elektródarendszer van, amely nagynyílású, egyenletes sűrűségű elektronnyalábot hoz létre, melyhez a kúpalakban nyitott (6) anóda, a (7) vezérlőrács 50 és a (9) közvetett fűtésű katóda tartozik. Közvetlenül a fénybevezető ablaknál (12) ujjalakú anóda van az (5) rács felé fordított (14) nyílással. Az anóda belsejében (16) szonda van, amely közvetlenül a (14) 55 nyílás mögött foglal helyet és (17) vezetéke van. A csövet előnyösen a (19) gyüjtőtekercsben helyezzük el, amelyen szabályozható egyenáram folyik át. Ekkor az (5) rács és a (14) letapintónyílás között hosszirá- «0 uyu mag neses mező keletkezik. Emellett a csövön kívül (22), illetve (23) eltérítő tekercseket helyezünk el, amelyek két egymásra merőleges mezőt hoznak létre és egy-egy (24), illetve <25) rezgéskeltő- 65 höz csatlakoznak. Az (5) raktározóelektróda többféle szerkezetű lehet. Előnyösen azonban olyan rácsot használunk, amelynél a nyílásoknak megfelelő felület éppen olyan nagy, 70 mint a rács tömör részeié. Némely esetben a rács pl. a 3. ábrán feltüntetett módon teljesen szigetelő anyagból készíthető. Itt a (26) szigetelőben (27) nyílások vannak és e szigetelő ezüstoxidon cézium- 75 réteget tartalmaz. Ezt a i’otoelektromos réteget ismert módon állítjuk elő és az ezüstöt (29) cseppek alakjában csapjuk le. Ilymódon olyan fényérzékeny mozaikot kapunk, amely egymástól elszigetelt 80 rácselektródakból áll. A rács másik megoldási alakját a 4. ábra tünteti fel, ahol a (30) alapanyag vezető, pl. nikkelszövet, amelyre (31) szigetelőanyag rétegét csaptuk le, amelyen a megelőző megoldási S5 alakhoz hasonlóan ezüstoxidból és céziumból álló (29) mozaik-elektródák vannak. Ennek a rácsnak az előállítására előnyösen nikkelhálót használunk, amelynek a drótok átmérőjénél nagyobb lyu- 90 kai vannak. Ezt a hálót teljes egészében magnéziumlángra tartjuk, úgyhogy teljesen bevonódik magnéziumoxiddal, mindaddig, amíg a megmaradó lyukak kb. ugyanakkorák nem lesznek, mint a tartó- 95 anyag. Ekkor visszük fel az ezüstoxidcézium-elektródákból álló mozaikot. A szigetelőhálón mozaik létesítésének másik módja még egyszerűbbnek bizonyult. Ezt az eljárást a 9. ábra kapcsán 100 magyarázzuk meg. A 8. ábra az ilymódon előállított mozaik nézete, a 11. ábra pedig annak metszete. Itt az (5) rácsot legalább a kép felé fordított oldalán szigetelőanyaggal vonjuk be, pl. oly módon, 105 hogy magnéziumoxid-füstbe tartjuk. Ekkor ezüstöt gőzülünk fel, mégpedig az (50) gőzölőforrásból, amelyet örvényáramokkal hevítünk fel. A gőzölő forrás (55) fémezüstöt tartalmazó (53) tartályból áll. 110 melyen (54) lyuk van. Minthogy az eziistgőz erős vákuumban egyenesvonalúan sugárzódik ki, éles árnyékok keletkeznek a sugárzó forrástól tekintve, elfedett helyeken. A háló számos egymást derék- 115 szög alatt keresztező drótból áll és minden egyes drót a másik drótnak alatta lévő darabját eltakarja. Ezek az eltakart
