119245. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különösen gyenge fűtőértékű, kátránytartalmú barnaszenek, tőzeg, lignit stb., valamint nagy viszkozitású cseppfolyós tüzelőanyagoknak gázfejlesztőben való elgázosítására
Megjelent 1938. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119245. SZÁM. II/a. (Il/e.) osztály. — M. 10825. alapszám. Eljárás és berendezés különösen gyenge fűtőértékű, kátránytartalmú barnaszenek, tőzeg, lignit stb., valamint nagy viszkozitású cseppfolyós tüzelőanyagoknak gázfejlesztőben való elgázosítására. Mautlmer Dezső oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1936. évi julius hó 2-ika. Kátránytartalmú tüzelőanyagoknak motorikus célra való felhasználását tudvalévőén a gázokban lévő kátránygőzök akadályozzák, mely gőzök a vezetékben lerakódnak és az ismert zavarokat idézik elő. Az tőknél eddig vagy ismert barnaszéngázfejlesza Kátrányrészeknek eltávolítása a tárcsásrendszerű centrifugáló 10 (dezintegrátor) segélyével, vagy pedig a lefelé szívatás elve szerint (invert) tört ént. Ezenfelül ismeretesek meg a lepárlási eljárások, ahol a zárt térben lévő tüzelőanyagot fölfelé áramló gázok rn.e egével 15 kívülről hevítik, az illó részeket a tüzelő anyag-oszlop legmagasabb helyéi cl a ícstély alá vezetik és az illó kátrányrészek a tűzön átszívatva elégnek. E kgutebb említett eljárásokban a kívülről fölfelé 20 áramló gázok nem tudják a tüze^'anvaget a megkívánt magas hőfckia fölhevíteni, miért is a kátiányrészek nagyebbrésze a tüzelcam agfcan benne marad. A találmány szerinti eljárásban a 25 tüzelőanyag elgázcsítása két fokozatban, két egymástól elkülönfett térben történik, mely terek csupán csővezetéken közlekednek egymással. A tüzelőanyag először az akna fölött 30 elrendezett és aiul harangalakú szeleppel elzáit lepárlási térben megfelelő natas hőmérséklet mellett lepárlás alá keiül és a tüzelőanyag a kátrányrészeitől tökéletesen megszabadul. A kátrányrészektől 85 megszabadított tüzelőanyag azután mint koksz a harangalakú szelep nyitásakor a lepárlási tér a.att lévő elgázosító aknába jut és elgázosedik. A lepárlási termékeket a két teret összekötő csővezeték a lepárlási tér legmélyebb pontjáról a ros- ^ téiy alá vezeti s ez iLórészek a rostélyon át a gázfej.esztő almájába jutr.ak, ahol azok részben eitgnek és :gy növelik az al na hőmérsékletét, részben fe,bomlanak és pern anens gázokká alakulnak át. 45 Az időrészek elvezetése tehát a lepárlási térben foglalt tüze.camagcszlcpnak nem a legmagasabb, hanem a legmélyebb pontjáról, a tiizelőain agcszlopon át felülről lefelé történik. Az 1. ábra a példaképem gázfejlesztő hosszmetszetét tünteti fel. Az (1) gázosító akna belsejébe a (2) retorta mé>\en belenyúlik és e retortát a (3) tűzálló anyagból készült harang- 55 a.’akú szelep alul elzárja. A (3) haranga.akú szelepet a (4) rudak közvetítésével egy — a ia;z( n fel nem tüntetett — ellensúly zárva tartja. Az ellensúly emelésével és süllyesztésével a harangalakú szelep 60 nyílik és záródik. A tüzelőanyag a (6) lepárlási télben fog ai helyet, mely tüzelőanjagít a (22) hengerköpenyszerű térben \a amint az (i) csőben fölfelé áramló forró gázok kívülről heMtenek. A (6) le- 65 párlási térben eg^nás fölött terelő kúpos gyűrűk \annak. É (7) terelő kúpos gyűrűket a 2. és 3. ábra nagyobb léptékben tünteti fel. A terelő kúpos gyűrűk belül üregesek és az oldalfalakat a (32) bordák fogják össze. A lefelé szívott időrészek e szabadon hagyott köralakú (33) nyílásokon át szabadon lefelé áramolhatnak. k 70 nyomdahiba
