119242. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagbrikettek előállítására keményítő, dextrin, liszt, ez anyagok hulladékainak vagy származékainak kötőszerként való felhasználásával
119342. 3 A telep üzembehelyezésekor a (25) tér kilépési végén lévő (33) tolattyút zárva tartjuk, hogy a teret a kívánt magas hőmérsékletre (pl. 300 C°) hozzuk. 5 Meglepő módon kitűnt, hogy az említett kötőszerek így, hacsak elég víz van jelen, ily magas hőmérsékletek hatásának (egész 450 C°-ig) kitehetők. A (3i) vezetékek sora (32) gyüjtőveze*0 tékhez, ez pedig a (6) túlhevítőben lévő (42) hevítőtekercshez csatlakozik. A túlhevítő rostélyát (34) jelöli. A (35) ajtón át fűtünk. A (25) térből a keverék a (36) esiga- 15 szállítóba és innen a (41) hengeres sajtó feletti (37) gyüjtőtartályba jut. A (38) tolattyú a sajtóhoz való szállítást szabályozza. A brikettek a sajtóból (39) szállítószalagra hullanak, mely csak egész 20 rövid lehet azokhoz a szállítószalagokhoz képest, amelyek szurkos brikettek előállítása esetén e helyen szükségesek, hogy végeiken közvetlenül szállítójárművekbe berakható briketteket adjanak le. 25 A (42) tekercs (40) vezeték útján a rajzon fel nem tüntetett vízkazánhoz csatlakozik. Két-hároln atmoszféra nyomású és kb. 300 C° hőmérsékletű túlhevített g'őz- 30 zel kellően jó eredményeket érünk el. Kitűnt, hogy a legtöbb finom szénfajtánál száz súlyrész szénhez már 1—1.5 súlyrész keményítő elegendő, hogy kocsikba vagy más szállítóeszközökbe köz- 35 vetlenül rakható briketteket állíthassunk elő. Szabadalmi igények: 1. Eljárás tüzelőanyagbrikettek előállítására keményítő, dextrin, liszt vagy 40 ez anyagok hulladékainak vagy származékainak kötőszerként való felhasználásával, azzal jellemezve, hogy a kötőszert poralakban a brikettezendő anyaggal keverjük és e keve- 6. í5 réket vízgőztől átjárt téren ellenáramban vezetjük át akként, hogy a keverék e tér hidegebb részében csapadékvizet felvesz, a tér melegebb részében pedig, ahol a gőz beáramlik, elpárolgás folytán vizet veszít, mi- 50 mellett e tér utóbb említett részében legalább 200 C°, még előnyösebben legalább 300 C° hőmérsékletet tartunk fenn és a keveréket a térben addig időztetjük, amíg olyan keve- 55 réket kaptunk, mely a keverékben felhalmozódott hő 'révén hengeres sajtón briketté való préselése után azonnal megszilárdul. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás 60 foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a brikettezendő anyagot hevítéssel 3—6% víztartalomig víztelenítjük, mire a kötőszerrel keverjük, majd a keveréket a kellő méretezésű 65 térben addig időztetjük, amíg a keverék a tér hidegebb részében 8—12% vizet, annak melegebb részében pedig 3—5% vizet nem tartalmaz. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett 70 eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a brikettezendő anyagot a kötőszerrel való keverése előtt 0—1 mm szemnagvságú porrá őröljük. ' 75 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypontban védett eljárás foganatosítására alkalmas brikettező berendezés, azzal jellemezve, hogy a brikettezendő anyag számára bemeneti és kimeneti nyílás- 80 sál és vízgőz számára is bemeneti és kimeneti nyílással ellátott teret tartalmaz, mimellett a brikettezendő anyag számára való nyílások a vízgőz számára való nyílásokhoz képest oly 85 elrendezésűek, hogy a brikettezendő anyag és a gőz a teret ellenáramlással járják át. 5. A 4. igénypontban védett brikettező berendezés foganatosítási alakja, az- 90 zal jellemezve, hogy oly vízgőztúlhevítőt tartalmaz, melynek füstlyuka a brikettezendő anyag szárítóberendezésével van összekötve. A 4. vagy 5. igénypontban védett 95 brikettező berendezés foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a térben a brikettezendő anyagot egyúttal gyúrószervnek kialakított szállítószervek vannak. 100 1 rajzlap melléklettel. Pallas D.yoiHda, Budapest.
