119235. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés széntartalmú anyagok hidrálására
Megjelent 11)38. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119235. SZÁM. IV/h/l. osztály. — C. 4022. alapszám. Eljárás és berendezés széntartalmú anyagok hidrálására. Ceskoslovenské továrny na clusikaté látky akc. spol. cég-, Moravská Ostrava, C. S. K., mint Novak Miroslav tisztviselő prágai lakos jogutódja. A bejelentés napja 1937. évi február hó 1-je. Csehszlovákiai elsőbbsége 1936. évi február hó 8-ika. A legtöbb, szén és széntaitalmú anyagok hidrálására való eljárás azon a apszik, hogy a nyersanyagot hőkicserélő és előmeleg tőberendezésen át egy vagy egymásután kamrába elrendezett vezeti ti több reakciómelyekben vagy a eldugul 20gyakoribb egyes hidráló eljárások hidráló gáz áramlik a nyersanyag» n át, vagy a nyersanyag* t vezetjük a hidrogénnel együtt a helytálló katalizátor vagy 10 kata.itikusan hatékony felületek fölött. Mindez eljárások legfontosabb előfeltétele a hidrt gén és a nyersanyag benső éi intkezése és a lehető tökéletes hőelosztás. Ez utóbbi már azért is fontos, mert a 15 hidrálás hőméiséklete közel van a bomlás hőmérsékletéhez és már kisméitékű túlhevítés is elegendő szénleválás bekövetkezéséhez, minek folytán a berendezés ni a gyakorlati üzemek leg- és legnagyobb hátránya. Az elbírálásánál természetesen súlyosan Iatbaesnek a berendezés költségei is. A találmány szerinti eljárás mindeme 25 követelménynek megfelel és lényege az, hogy a friss nyersaii} ági t meghatározott és aránylag kis részletekben, folytonos vagy szaggatott menetben adagoljuk a körfolyan atban mozgó és a megfelelő 30 reakciófeltételek mellett tartott közegbe. Az adagolt friss nyersanyag mennyiségét úgy szabályozzuk, hegy a körforgó közeg homogenitása, azaz a reakcióviszonyoktól függő fizikai jellege lényegében ne 35 változzék meg. A reakcióközeget a hidrálás tulaj dónképeni termékei adják, melyek a friss nyersanyag kitűnő oldó- és elosztószerei, úgyhogy a friss nyersanyag részecskéi a legnagyobb mértékben vannak a hidrálógáz és a katalizátorok be- 40• hatásának kitéve. Kitűnő tulajdonsága e reakcióközegnek az, hogy sokkal kevésbé kokszosodik, mint a kiindulási nyersanyag, úgyhogy nagyobb állandósága a benne elosztott nyersanyagot is megóvja 45 a kokszosodástól. Kedvező hatása van az anyagok gyors körforgásának is, melynek következménye a reagáló anyagok benső keveredése és a tökéletes hőelosztás, úgyhogy a helyi túlhevülés s az ezzel 50 kapcsolatos szénkiválás minimumra csökkentett. Az alanii példa az eljárást és berendezést a rajzvázlat kapcsán részletesen ismerteti, anélkül azonban, hogy az csak 55. a foganatosítás ezen egy módjára volna korlátozott. Példa: A friss nyersanyag az (A) tartályból a (B) sajtóhoz és innen a ((') visszacsapó 60 szelepen és a (D) nyomásszabályozón át, mely utóbbiba az (F) szelep segítségével egyidejűleg hidrogént vezetünk, az (E) reakciótérbe, jut, mely aránylag kis keresztmetszetű, vastagfalú, csőszerű, ki- 65 vülről fűtött csigatestből (kígyóból) áll s amelyben a hidrálás termékeiből álló reakcióközeg a megfelelő körfolyamatban mozog. A reakciótérből a nyersanyag a (G) tartályba jut és azt a (H) szivattyú 70 innen ismét a reakciókamrába nyomja, NYOMDAHIBA
