119233. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható tüzelőberendezés gőzfejlesztő készülékekhez
2 119233. 2. 'ábra villamos kapcsolási vázlat, mely különösen az 1. ábra szerinti berendezéshez alkalmas, a 3. ábra thermosztatikus relé, a 5 4. ábra részleges, a 3. ábra 4—4 vonala mentén a nyilak irányában képezett metszet, az 5. ábra hőhatása alatt dolgozó készülék, a 10 6- ábra az 5. ábra 6—6 vonala mentén, a nyilak irányában képezett iiiggélyes metszet. A különböző ábrákban az azonos alkatrészeket ugyanazokkal a hivatkozási szá- 15 mokkái jelöltük. Az 1. ábra oly dobnélküli, kényszeráramlású gőzfejlesztő készülék rajza, amelynél a találmány előnyösen alkalmazható. A rajzból vázlatosan kitűnik a 20 gázáramlás, a munkaközegáramlás és a hőelnyelő felület elrendezése. A munkaközeg áramlásának pályája hosszú, kis belső átmérőjű csövekből áll, amelyeket alkalmas gyüjtőkamrákba fog- 25 laltunk össze. A gőzfejlesztő készülékben a gázáramlás alacsonyabb hőfokú végén elrendezett (202) economisert tartalmaz, melybe oly (289) szivattyú szállítja a folyadékot, mely célszerűen kényszerkiszorí- 30 tásos szivattyú és melegvíztar tánnyal, vagy más vízforrással van összekötve. Az economiserből jövő folyadék a (302) gőztermelő részbe áramlik, melyben padozatmenti, falmenti, terelőfalmenti és bol- 35 tozatmenti tüzelésrészek lehetnek. A felvett kiviteli alaknál a. gőzfejlesztő felületet alkotó öt áramlási kör érintőlegesen lép a közegáramlási pályában kiképezett bővebb üregbe, amelyet (232) elválasztó 40 kámxa alakjában képeztünk ki és amely a közeget folyadékra és gőzre választja szét. E kamrából a gőz (242) túlhevítőbe jut, míg a fölös folyadékot a közegáramlás pályájából (1) csövön át a melegvíz- 45 tartányba, vagy a tápvízelőmelegítőbe vezetjük. vagy a csatornába folyatjuk. A folyadék állandóan túlfolyik a (2) csövön, míg változó mennyiségű a túlfolyás a szabályozható (3) szelepen át- 50 A hőforrást a (4) olajégő alkotja, mellhez az olajat az (5) csövön át vezetjük. Ebhez tartozik a (6) légkamra, melyet (7) vezeték táplál. Hogy az olajtüzelő berendezés kezdeti gyújtásáról gondoskodjunk, (8) 55 gáztüzelő berendezést alkalmaztunk, melyhez a gázt (9) cső vezeti. A gázáramlást szolenoiddal működtetett (10) szelep szabályozza, a gázt az (S) gyújtógyertya gyújtja meg. Az 1. ábrában a közeg áramlási pályá- 60 ját egyetlen kígyócső alakjában ábrázoltuk, melynek (202)-vel jelzett economiserrészébe kényszerkiszorítású, vagy bármely más alkalmas rendszerű (289) szivattyú (11) csövön keresztül nyomás alatt 65 szolgáltat folyadékot. Ezt a szivattyút csak vázlatosan jelöltük. Az economiserrészből a közeg a gőztermelő részbe és azon keresztül áramlik és a (232) elválasztó készülékbe ömlik. Az elválasztó ké- 70 szülékből gőz áramlik a (242) túlhevítőbe és azon keresztül, melyet a gőz a (244) vezetéken át hagy el és a gőzfogyasztó készülék példájaként felvett (12) loturbina felé halad. Az égéstermékek áthaladnak 75 a gőztermelő részen, majd sorjában a túlhevítőn és az economiseren, továbbá esetleg érintkezhetnek az elválasztó készülék felületének egy részével, vagy annak egészével. 80 A (287) segédturbina hajtja a (289) folyadék-tápszivattyút, a (288) levegőfúvót és a (290) tüzelőanyag-szállító szivattyút. Bár e készülékeket vázlatosan ábrázoltuk és úgy, mintha ezek valamennyien úgy 85 volnának elhelyezve, hogy azokat ugyanaz a tengely és egy és ugyanazon fordulatszámmal hajtja, természetes, hogy a szükséges, ismert fogaskerekes fordulatszámcsökkentő, vagy hajtóáttevések a kü- 90 lönböző készülékek között a kívánt fordulatszámoknak, erőszükségleteknek stb. megfelelően alkalmazhatók és a rajzon csak azt kívántuk jelezni, hogy a (289, 288) és (290) készülékeket együttesen és 95 egymással összhangban hajtja a (287) segédturbina-A (4) égőbe táplált tüzelőolaj mennyiségét elsősorban a (290) olajszivattyú fordulatszáma szabályozza, azonban az olaj- 100 betáplálás mértékét ezenfelül az (5) csőben elhelyezett (13) szabályozószelep fojtásával is szabályozhatjuk, míg a (14) mérőkészülék az olajáramlás mértékét állandóan méri. 105 Az égés fenntartásához szükséges levegő időegységenkénti mennyiségét elsősorban a (288) fúvó fordulatszáma határozza meg, de ezenfelül a (15) csappantyú is szabályozza, melyet a (7) vezeték- 110 ben, a fúvóba való beáramlás helyén rendeztünk el. A (16) áramlásmérő állandóan méri az időegységben bevezetett levegő mennyiségét. A nyomás alatt álló folyadéknak a (11) 115 vezetéken át bevezetett időegységenkénti mennyiségét elsősorban a (289) szivattyú fordulatszáma szabja meg és a folyadék-
