119220. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammonitrát tartalmú műtrágya előállítására
119220. 5 i'orgácsszerií szálak, elformátlanodott golyók stb. alakjában kapjuk, miniellett ezen alakzatok szemcsenagysága porszerű finomságtól 2—3 mm-ig váltako- 5 zik. Ámbár a porfinomságú részletek nagyító alatt szabályos gömböknek mutatkoznak és kellőképen homogének, mégis az ilyen kevéssé tetszetős megjelenésű termékkel szemben a gazda- 10 közönség bizonyos előítélettel viseltetik. A pornak kiszitálása egyrészt aránylag költséges művelet, másrészt a visszamaradó termék szemcséinek szabálytalanságán ezzel még nem változtatunk. 15 További kísérleteink során kitűnt, hogy aránylag csekély többköltséggel lényegilég gömbalakú és nagyjából azonos szemcsenagyságú, portól mentes terméket kaphatunk, amely az igényeket külső 20 tetszetősségében is messzemenőleg kielégíti. Kitűnt ugyanis, hogy ha a választott, viszonylag alacsony hőmérsékleten csekélyfokú habképződés közben már teljesen homogénná kevert ömledéket 25 gyors menetben s további keverés közben 145—150°-ra melegítjük és az ilykép hígfolyóssá vált ömledéket fecskendezzük az említett, esetleg szintén melegitett forgótárcsára, akkor az utóbbi 30 forgási sebességének kellő megválasztásával, könnyen sikerül az ömledéket az éppen kívánt nagyságú, egymásközött lényegileg azonos átmérőjű, szabályos serétszemek alakjába hozni. Ha a fel- 35 melegítést kellőleg gyors menetben végezzük, a már előzetesen amúgy is homogénná kevert ömledékben mutatkozó utólagos habfejlődés csak csekély törtrészét teszi ki annak a hab- 40 tömegnek, amely akkor áll elő, ha a mészkőport hasonló hőmérsékletű, vagyis 145—150°-os ömledékbe kevernők közvetlenül bele. Emellett ez a kismértékű habfejlődés is egyrészt sokkal 45 rövid ebb időn át mutatkozik, semhogy számba vehető veszteséget okozhatna, másrészt természetesen nem akadályozza a már előzetesen teljes homogenitásig elvégzett keverést. 50 A mészkővel már homogénné kevert ömledéknek ezen utólagos felmelegítése számba alig jövő melegmennyiséget igényel s ennek fedezésére felhasználható például a Kestner-féle bepárologtatóból 55 160° körüli hőmérséklettel kilépő, amúgy is hűtendő ömledékben foglalt meleg. Az ismertetett kiviteli módnak, vagyis annak, hogy a keverésre az ammonnitrátgyártás bepárló berendezéséből kilépő ömledéket a kívánt keverési hőmérsék- 60 letre való lehűtése után közvetlenül, vagyis még folyós ömledék alakjában használjuk fel, különösen fontos előnye az, hogy lehetővé teszi viszonylag erősen bepárolt ömledékek feldolgozását, ezen 65 ömledékek azon, fentebb már részletezett tulajdonságának kihasználásával, hogy ezek jóval túlhűthctők a víztartalmuknak megfelelő olvadáspontjuk alá. Ilykép tehát a keverést alacsonyabb hő- 70 mérsékleten végezhetjük, mint amelyen a hasonló víztartalmú ammonnitrát megömlik. Emellett megtakarítjuk azokat a költségeket, amelyeket egyébként az ammonnitrát készregyártása, a kész am- 75 monnitrát raktározása, szárítása, újramelegítése, megömlesztése és víztelenítése igényel. Az eljárás eredményekén kapott terméket, pl. a sörétszerű szemcséket, tét- 80 szetősségük fokozására, ismert módon, pl. tiszta fehér mészkarbonátporral utólag púderezhetjük. A leírás első bekezdésében ismertetett azon eljárástól, amely csakis magas hő- 35 fokra hevített és messzemenőleg víztelenített ammonnitrátömledékkel vihető ki, s amely továbbá hozaganyagként szoros értelemben vett ,,műtrágyasókat“ használ fel, amelynél tehát, ellentétben a jelen 90 eljárásnál használt karbonátos hozanyagokkal, habzás és az ezzel járó hátrányok az alkalmazandó magas hőmérséklet ellenére sem lépnek Jel, a találmány szerinti eljárás nemcsak a 95 keverési hőmérséklet leszállításában, a hozaganyag másféleségében s a kiviteli módozatokban tér cl, hanem a végtermékek kémiai szerkezetében is. A hivatkozott eljárásnál ugyanis kettős sók kelet- 100 kéznek, illetve általában kémiai átalakulások következnek be. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárásban használt mészkő (vagy dolomit) a kész termékben lényegileg változatlan marad s csu- 105 pán a gyártási okokból mindig kissé savanyú ammonnitrátömledék savtartalmának megfelelő mértékben keletkezik kb. 1%-nyi kalciumnitrát. Ha az ömledéket ■ ;> órán át 145°-os hőmérsékleten no erősen kevertük, akkor is csak kevés, nem egészen 3% kalciumnitrát keletkezése volt kimutatható. Miután azonban a keverés a valóságban lényegesen rövidebb időt igényel és alacsonyabb hő- 115 mérsékleten történik, gyakorlatilag tekintetbe jövő átalakulás nem következik be.
