119220. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammonitrát tartalmú műtrágya előállítására
Megjelent 193S. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119220. SZÁM. X h. osztály. — P. 7949. alapszám. 10 Eljárás ammonnitrát-tartalmú műtrágya előállítására. Péti Nitrogén Mii trágya gyár Részvénytársaság’ cég*, Budapest. A bejelentés napja 1933. évi április hó 19-ike. Tudvalevő, hogy az ammonnitrát, bár összetételénél fogva nagyon értékes műtrágyasó, a mezőgazdaság támasztotta igényeknek nagyfokú higroszkópossága 5 folytán nem felel meg; a raktározás alatt ugyanis kemény csomókká áll össze, sőt egészében is kemény kéreggel vonódik be. Megkísérelték az ammonnitrátot különböző, egyébként is használatos, ugyancsak nagyértékű műtrágyáiéleségekkel keverni, anélkül azonban, hogy az említett hátrányok megszüntethetők lettek volna. Az ei'ajta műtrágyakeverékek megjavítására javasolt eljárások közül eredményesnek bizonyult a következő. Az ammonnitrátot megömlesztették és az ömledéket magas, 145° körüli hőmérsékletre hevítve, csekély, kb. 2°,-nyi víztartalom mellett önmagukban is értékes, szoros értelemben vett „mütrágyasóval“, pl. káliumkloriddal, ammonszulfáttal stb. keverték. A műtrágyasót célszerűen hasonló hőmérsékletre hevítve keverték a magas hőfokú ömledékbe. Ilykép az ammonnitrát a hozzákevert műtrágyasóval gyakorlatilag vízmentes kettős sóvá alakult, amely többé nem csomósodott, sőt kellőkép raktárképesnek és jól szórhatónak bizonyult. Megpróbálták továbbá az ammonnitrátot, szoros értelemben vett műtrágyasók helyett, olyan anyagokkal keverni, amelyek tulajdonképen higítószerek szerepét játszották. így pl. forgalomba hoztak finom homokkal vagy kőzeteknek (pl. aplitnak, fonolitnak stb.) finomra őrölt porával hígított, illetve kevert ammonnitrát-trágvaszereket. Felhasználtak ha15 20 25 30 35 45 50 sonló célra más iparágak hulladékaként kapott szénsavas meszet, továbbá finomra 40 őrölt mészkövet vagy dolomitot is. Ilyen keverékek raktárképessé tételére felmerült pl. az a javaslat, amely szerint az ammonnitrátot mészkőporral hidegen bensőíeg összekeverték, az elegyet alacsony hőmérsékleten megszárították, a kiszárított porkeveréket alakdarabokba sajtolták, végül a megfelelő szemcsenagyságia újból felaprózták. Ismeretessé vált továbbá olyan eljárás is, amely szerint az ammonnitrátot először gyakorlatilag vízmentesítették, a már vízmentes ammonnitrátot finomrs porított mészkővel bensőíeg összekeverték, majd további keverés közben addig meleg,tették, 55 amíg az elegyben foglalt ammonnitrát legalább is részben meg nem ömlött, mire az ömledéket, megdermesztésük céljából, hűtődobokra vezették. Ezek az eljárások azonban, körülményességüknél fogva költségesek voltak és nem vezettek kifogástalanul használható termékekhez. A találmány szerinti eljárás az utóbb említett összetételű ammonnitrát-tartalmú műtrágya, vagyis olyan keverék előállítására irányul, amelynek másik alkatrésze mészkő vagy dolomit. Egyebek között kísérleteket végeztünk abban az irányban, hogy nem vezet-e célhoz a fentebb ismert eljárásban megadott az az út, amely szerint magas, 145° körüli ammonnitrát-ömledékbe a már ajánlott „műtrágyasók“ helyett finomra őrölt mészkő- vagy dolomitpoit keverünk. Ez a módszer azonban, amely a 60 65 70 75 nvomdamiba'ó
