119207. lajstromszámú szabadalom • Szigetelő borítás nedves épületfalak szárítására és gép a borítólapok előállítására
9 119207. végül a falba fúrt, rézsútos lyukak vagy a falba mélyesztett csövek, amelyeket úgy osztanak el a fal nedves felületén, hogy a külső levegő szabadon hozzájuk 5 férjen és állandóan szellőztesse a falat. Ezek hátránya viszont, hogy télen a hideg levegő túlságosan lehűti miattuk a belső helyiségeket. A falaknak felszálló nedvesség elleni, 10 vízszintes szigetelése, ami a régi falakkan rendszerint nincs meg, utólag csupán nagy üggyel-bajjal pótolható, hiszen a falakat folytatólagosan keresztül kell fűrészelni és a résekbe szigetelőlemezeket 15 kell közbecsúsztatni. Ez intézkedések gyakran kivihetetlenek, ha a kiszárítandó helyiségek mélyre esnek és ha falaik vastagok. A találmány függélyes szigeteléshez 20 való burkolás és az áramló levegő rendszerével küszöböli ki az eddigi hátrányokat, még pedig azon a réven, hogy a lapoknak a falba kapaszkodó nyúlványaik vannak, melyek bekötik a lemezt, egy- 25 szersmind pedig légátbocsájtó utakkal vannak áttörve. Az új szigetelőlap könynyen helyezhető munkaállásába és alakjánál, valamint közönségesen úgyszólván elpusztíthatatlan anyagánál fogva hatá- 3° lyosan teljesíti abbéli feladatát, hogy kiszárítsa a nedves falakat és maradandólag meggátolja, hogy a talajnedvesség a borításnál magasabbra emelkedjék. A rajzok vázlatosan tüntetik fel az új 35 borítás, valamint a borítólapokat előállító gép egyik kiviteli példáját. Az 1. ábra borítólap hátulnézete. A 2. és 3. ábra ugyanennek felül-, illetve oldalnézete. A 40 4. ábra borításos fal függélyes metszete. Az 5. ábra ugyanennek elülnézete, míg a 6. ábra a falnak a szélső lapnál vett, részleges keresztmetszete. A 45 7. ábra a lapot formázó gép függélyes metszete, a <S. ábra pedig ugyanennek alaprajza. A 9. ábra a gép egyik részletének (nagyobb léptékű) hosszmetszete. 50 Az 1—3. ábrabeli borítólap részei a tulaj donképeni (1) lemez, valamint az ebből kidudorodó, hosszanti (2) szegélyléc, amelyet a (3) csatorna, továbbá a légátbocsájtó (4) és (5) nyílások törnek 55 át. Midőn az (1) lapokat, a 4. ábrából látható módon, a falon elhelyezzük, akkor a (2) nyúlványok a vízszintes (6) hornyokba kapaszkodnak, amiket a falban előre kivésünk és amikbe szigetelőhabarccsal erősítjük a (2) nyúlványokat. 60 így tehát maguk a (2) nyúlványokba fali tartószervek anélkül, hogy szegekre, kampókra, ékdugókra vagy más ily, külön felerősítőszervekre volna szükségünk. Úgy kell felvinnünk a habarcsot, hogy a 65 légátbocsájtó (4) és (ö) nyílások el ne tömődjenek vele. A lemez alsó, előnyösen, lekerekített éle a szomszédos sorban alatta lévő lemezek felső (7) hornyába fogódzik, így az egyes lapok két végükkel vannak 70 befogva, tehát taitásuk biztos. Szigetelőhabarcsból készült (8) szalag fogadja magába a legalsó sor lemezeinek alsó élét. A lemezek szembetalálkozó (9) és (10) éleit ugyancsak szigetelő vagyis nedves- 75 séget át nem bocsájtó habarcsba rakjuk. Minthogy a lapok már eredetileg oly betonból készülnek, amelyet tömítő adalékokkal eleve vízáthatlanná tettünk, végeredményben egyenletes anyagú és 80 így egyenletesen is ható, gyakorlatilag tökéletesen vizáthatlan falfelületet kapunk. A külső felület annyira érdes, hogy a rája felvitt (11) vakolat jól tapad hozzája. E vakolat többnyire csupán néhány 85 milliméternyi vastagságú, miért is külső síkja általában minden további nélkül kiegyenlítődik a csupán az aljukon borított falak régi (12) vakolatrétegével. Az (1) szigetelőlap maga is vékony lehet, 90 tehát — amint a 4. ábra érzékelteti nem szükséges a tulaj donképeni falat kifaragnunk azért, hogy a borítás ne álljon ki a meglévő falsíkból. A lapok elhelyezésekor a következő 95 munkamenetre kell ügyelnünk: A szigetelendő falról lehántjuk a régi, nedves vakolatot, ezután lehető mélyen kikaparjuk a fal téglahézagait és a (2) nyúlványokhoz szabott, vízszintes (6) hornyokat 100 vésünk a falba, végül az (1) lapokat, (2) nyúlványaik, valamint (9) és (10) illesztőéleik mentében, szigetelőhabarcsba rakjuk anélkül, hogy szeget, kampót vagy valamiféle más felerősitőszervet használ- 105 nánk hozzájuk. Már most a burkolás és a fal közötti légáramlás biztosítása céljából (13) szellőzőnyílásokkal törjük át a legalsó és a legfelső sor lapjait. Az adott esetben az 110 alul belépő levegő, a borítás és a fal között haladva, átjárja egyúttal a vakolatuktól megfosztott tégla hézagokat is, keresztültódul a (2) lapnyúlványok (4) nyílásain, (3) csatornáin és (5) nyilasain, 115 azután ugyanígy felszáll a második, harmadik, stb. lapsoron, míg végül a felső (13) nyílásokon át a szabadba tódul ki.
