119206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megszabott alakú gumilemezek egyesítésére textilanyaggal, különösen gumitalpú cipők előállításához
2 11920(5. tásokat érünk el, ha sajtoláskor a sajtolószerszámokat egymástól különböző hőmérsékleten tartjuk, ellentétben az eddig használatos eljárásokkal, melyeknél a 5 sajtolószerszámokat együtt fűtötték, oly módon, hogy hőmérsékletük egymással pontosan vagy gyakorlatilag egyenlő volt. A két sajtolószerszámnak egymástól különböző hőmérsékleten tartásával ugyanis 10 szabályozhatjuk azt is, hogy a sajtolás alatt, mely a gyakorlatban rendszerint csak rövid időt vesz igénybe, a gumilemeznek az illető szerszámmal szomszédos vagy érintkező felülete mennyire 15 melegedjék fel és ennek folytán mennyire lágyuljon meg, és így elérhetjük, hogy a gumilemez egyik oldala lágyabb lesz, mint a másik. Ezzel pedig a sajtolási művelet folyamán olyan viszonyokat 20 teremthetünk, melyek az adott esetbeni követelményekhez messzemenően alkalmazkodni képesek és így az eljárás előnyös foganatosítását és a gumilemez szándékolatlan vulkanizálódásának biz- 25 tos elkerülését teszik lehetővé. Az a hőmérsékletkülönbség, melyet e célból a szerszámok között fenn kell tartanunk, a mindenkori viszonyoktól függ, de ajánlatos, hogy legalább 10. de célszerűen 30 35 C° vagy több is legyen. A gyakorlatban a szerszámok közt a kívánt hőfokkülönbséget vagy különböző hőfokra való fűtésükkel, vagy az egyik szerszám fűtésével és a másik szerszám hűtésével 35 érhetjük el. A találmány szerinti eljárással a gumilemezeket a textilanyagra tehát nem hengerekkel, hanem lényegileg lapalakú fémszerszámmal sajtoljuk és pedig a 40 textilanyagra megszabott alakú, azaz körvonalú, pl. előre kicsákozott vagy kivágott, egy vagy több gumilemezdarabot sajtolunk fel. A szerszámban a felsajtolandó gumilemez vag\ lemezek alak- 45 jának megfelelő nagyságú és vastagságuknak megfelelő mélységű egy vagy több bemélyítés van, melyek alakja, nagysága és mélysége egymástól különböző is lehet. Ezek feneke sík lehet, 50 vagy pedig a felsajtolt gumilemezt díszítő, pl. lyukazást vagy varrást utánzó muntájú véséssel lehet ellátva. A szerszám e mélyítéseiben foglalnak helyet a felsajtolandó gumilemezek, melyeket 55 pl. előzetesen velük egyező alakúakra és nagyságúakra szabtunk ki, de használhatunk a bemélyítéseknél kisebb gumilemezeket is. A gumilemezek természetesen nyersek, azaz vulkanizálatlanok és vastagságukaz illető bemélyítés mélységé- 60 nél célszerűen kissé nagyobb is lehet, melv esetben tehát a gumilemezdarab felső érintősíkja a szerszám síkjával nem esik egybe, hanem e fölött van. A gumi lemezre vagy lemezekre a textilanyagot, 65 pl. vásznat helyezzük akár kiszabva, akár tekercsből lefejtve, azaz folytatólagosan. A textilanyagra pedig az ellenszerszámot helyezzük, melyet, ha sík ellenszerszámot akarunk használni, a 70 sajtó sajtolófelülete (pofája) vagy a fűtőtest felülete is pótolhat. Az ellenszerszámot a sajtolás alatt fütjük, rendszerint oly mértékben, hogy hőmérséklete 60— 100 C° legyen. A szerszámot pedig, mely- 75 nek bemélyítéseiben a gumil mez foglal helyet, a sajtolás aiatt, ha szükséges, hűtjük, célszerűen oly mértékben, hogy hőmérséklete a szobahőmérsékletnél vagv legfeljebb 25 C°-nál alacsonyabb marad- 80 jón. A fentmegadott hőmérsékletű szerszám és ellenszerszám segélyével a sajtolást tetszésszerinti, célszerűen könyökemeltyűs vagy hidraulikus sajtóban foganatosítjuk, és pedig díszítések létrehozása 85 nélküli sajtoláskor célszerűen aránylag alacsony, a gumianyagtól, textilanyagtól, szerszámhőmérsékletektől, esetleges díszítő mintázattól és sajtolási időtartamtól függő nyomással. A szerszám hűtése 90 és az ellensz Tszám fűtése tetszéssz rinti módon történhet, pl. fűtő, illetve hűtő közegnek (gőz, meleg, illetve hideg víz) bennük elrendezett csatornákon vagy előnyösebben velük érintkező íé ntestek 95 csatornáin történő átvezetése útján. Vékony vagy nagyon sűrű szövésű textilanyagok esetén, melyeknek vastagságukból eredő összenvomhatóságuk csekély, és melyekbe ennek folytán a gumianyag 100 nehezebben hatol be, sík ellenszerszám helyett olyant használhatunk, melynek a szerszám bemélyedésével egyező alakú kiugrásai vannak. Az ilyen ellenszerszámot célszerűen úgy készíthetjük, hogy 105 a szerszámra annál lágyabb fémből, pl. ólomból vagy megfelelő ötvözetből készült, kellő vastagságú sík lapot helyezve, azt ez anyag kellő mértékű deformálásához szükséges nagy nyomással 110 rásajtoljuk és miután a kívánt alakot felvette, levesszük. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a szerszám olcsó és tartós, és hogy a szerszámlap hűtése meggátolja a gumi- U5 lemez beragadását és széleinek szétfolyását a textilanyagon, míg a textilanyaggal érintkező ellenszerszám fűtése NVOMI
