119204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostanyagból és hidraulikus kötőanyagokból álló termékek előállítására
2 119204. hatolását meg akarjuk könnyíteni, akkor ezt a megnedvesítéssel szemben tanúsított ellenállását kell csökkentenünk. További vizsgálatok azt mutatták, hogy 5 a rostcement nedvesítési ellenállásának nagysága a cement megkeményedéséből származó gél anya gok mennyiségétől függ. Igen öreg aszbesztcement (különösen levegőn vagy karbonátoktól kemény vízió ben való raktározás után) feltűnő mértékben csökkent nedvesítési ellenállást mutat, ami nyilván a geleknek új kristályos képződményekké való átalakulásával és a kalciumkarbonáttartalom mind lő nagyobb növekedésével függ össze. A nedvesrtési ellenállás kívánt csökkentéséhez vezető út tehát a gelmennyiségek leszorítása és a kristályos rész mennyiségének növelése. A gyakorlatban, természetesen, 20 a kész termék öregedése, vizes oldatok kielégítő mélyrehatásának a biztosítására, nem jöhet tekintetbe. Sokkal egyszerűbb, ha a rostcement nedvesítési ellenállását már eleve, könnyen nedve- 25 sedő adalékok hozzákeverése útján csökkentjük. Ily hozagok, amint ez fentiek után könnyen érthető, pl. a mészkőliszt (tehát kalciumkarbonát), de más kőlisztek is, továbbá az üveg- és porcellán- 30 liszt és más hasonlók. Könnyen nedvesedé hézagokként rostos anyagok is tekintetbe jönnek és pedig akár teljes értékű, akár kis értékű azbeszt, valamint mikroaszbeszt és rostpótlékok, mint 35 pl. cellulóze is. Sőt, hidraulikus kötőanyagok is tekintetbe jöhetnek a nedvesedési képességet fokozó hozagokként, abban az esetben, ha azokat hidraulikus hatásukban egészen vagy részben meg- 40 akadályozzuk, vagy pedig ha hidraulikus tulajdonságaikat már egészen vagy nagyrészt elveszítették, akár helytelen raktározás, akár elegendő „öregedés“ következtében magában a betonban. Az előbb 45 említett eset például akkor következik be, ha nagyolvasztó-cementet mészmegkötő kőliszttel keverünk úgy, hogy a salak latens hidraulikusság'ának kiváltásához szükséges mészmennyiség a salak 50 csak egy része számára áll rendelkezésre, a maradék tehát nemhidraulikus hozagként hat. A másodsorban említett eset példájaként őrölt régi aszbesztcelnenthulladékokat említünk. Ezek a rost- 55 töredékek mellett a cement meszének legnagyobb részét szénsavas mész alakjában tartalmazzák úgy, hogy ezek kellő mennyiségben friss rostcementhez keverve, annak nedvesedési képességét fokozhatják. 60 A nedvesedési képességet fokozó hozaganvagok megválasztásánál az utókezeléshez választott mészmegkötő szer természetéhez igazodunk. Ha pl. lehetőleg nagy vegyi ellenállóképességű rostcemen- 65 tét akarunk előállítani, akkor olyan oldatokat választunk, amelyek a mészhidráltal vegyileg nehezen megtámadható reakciótermékeket szolgáltatnak, például imátokat. Ily esetben elhibázott dolog lenne 70 nedvesedő hozagként pl. mészkőlisztet választani* mert az nemcsak hogy vegyi szempontból érzékeny, hanem maga is egészen céltalanul nagy íluatmennyiségeket használna el. Nagy vegyi ellenálló- 75 képességű termékek előáll.tása esetében tehát hozagokként reakcióképtelen kőlisztek vagy üveg-, illetve porcellánliszt, stb. jön tekintetbe. A mészmegkötő közeg könnyebb be- 80 hatolására vonatkozólag azonban a csökkentett nedvesedési ellenálláson kívül még a következő szempont lényeges: A normális rest cement, a rost és esetleg a festék mellett, tiszta cementet tar- 85 talmaz, a pórusok falai tehát csupán hidratizált cementrészecskékből állnak. Valamely, a mésszel reagáló közeg behatásakor tehát a pólusok teljes falfelülete részt vesz a reakcióban és a test 90 legkülsőbb felületén fekvő pórusok a keletkező reakciótermékkel oly nagy mércékben eltömődnek, hogy ezáltal a közegnek további behatolása jelentékenyen megnehezül ''.agy egyáltalában meggáto- 95 lódik. A pórusfalak cementgazdagsága következtében továbbá a reagálóoldat koncentrációja annak behatolásakor eresen csökken, ami a mélyrehatást jelentékenyen meglassítja. .V cementnek kő- 100 lisztekkel vagy más már említett hézagokkal való hígítása tehát mellékesen még azt is eredményezi, hogy a pórusfalaknak csak egy része vesz részt a reakcióban. Ennek folytán viszonylag 105 kevesebb reakciótermék keletkezik úgy, hogy a reagálóközeg behatolásával szemben egy további ellenállás szűnik meg, illetőleg csökken. Ennek következménye a reagálóközeg erőteljes mélyhatása, no azaz a mésznek hatékonyabb megkötése és ezzel a közönséges rostcementénél nagyobb vegyi ellenállóképesség, színállóság és keménység. Oly kötőanyagokként, amelyeket a ta- 115 lálmány szerinti eljárás értelmében higínyo ME)
