119173. lajstromszámú szabadalom • Kilincses zár

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS nyi'i.i. szám. VLII/D. OSZTÁLY. — K. 13770. ALAPSZÁM. Kilincses-zár. Kemény József magántisztviselő, Mezőmeg.yer. A bejelentés napja 1937. évi január hó 20-ika. A kilincses zárakon két zárószerv van: az egyiket a kilincs, másikat a kulcs működteti. Önként felmerült az a kér­dés, hogy okvetlenül szükséges-e ez? 5 A kérdés jogosságát megerősítik azok a zárak, melyeknél csak az ajtó belső oldalán van kilincs, míg a külső oldalon csak meg nem mozdítható gomb van. Az ilyen zárral csukott ajtók kívülről 0 csak kulccsal nyithatók ki még az eset­ben is, ha a záróretesz nincs is zárva. Ez azt igazolja, hogy a zárakat azért csinálják külön záró-retesszel, mert a zárónyelv rögzítéséhez alkalmas szerke-5 zet nincs. "Vannak ugyan zárak, melyek­nél a kilincs és nem a nyelv rögzíthető kulccsal, ami a szerkezet erősségének rovására megy és csak kis zárak kilin­csénél (pl. autóajtóknál) használatos. 0 A találmány szerinti zár a feladatot azzal oldja meg, hogy a zárónyelvet kulccsal oldható zárszerkezettel rögzíti olyképen, hogy a zárba dugott kulcs esetén a kilincs a zárási irányban elfor-5 gatható, miáltal a zárónyelv a másik ajtószárnyba vagy ajtófélfába szerelt zárlemez nyílásába még mélyebbre hatol és ha most a kulcsot kihúzzuk, akkor ez ebben a zárt helyzetben rögzítve marad. io A nyitás a kilincs egyszerű visszaforga­tásával történik, azonban ez csak úgy eszközölhető, ha előbb a kulcsot a zárba dugjuk. A rajz e találmány szerinti zár két 15 példaképeni kiviteli alakját mutatja. Az 1. és 2. ábra olyan zárat mutat nyi­tott, illetve zárt állapotban, levett fedél mellett, amely csak egy bizonyos irány­ban, pl. jobbra vagy balra nyíló ajtók­hoz használható; a ^o> 3. ábra az 1. ábra I—I vonala szerinti hosszmetszete; a 4. ábra a 2. ábra II—II vonala sze­rinti hosszmetszete; az b. ábra az 1. ábra III—III vonala 45. szerinti keresztmetszet; a 6. ábra a zárkulcs nézete; a 7—9. ábrák a zár egy második kiviteli alakját, és pedig a ábra a zár záró­nyelvét és mozgatószerkezetét, a 8. ábra so> a 7. ábra IV—IV vonala, a 9. ábra pedig V—V vonala szerinti metszetét mutatja. Az 1—6. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál az (1) zárónyelv egyúttal a záró­retesz is; alakja a szokásos ékalakú. Az 55. (1) zárónyelv kiáll a zárból s az ajtó be­csukásakor a másik ajtószárnyon vagy ajtófélfán elhelyezett, ismert zárólemez nyílásába csappan. Az (1) nyelv ékalakú részének (1') folytatása az a nyelvrész, 60' melyet záráskor a kilincs tovább nyom a zárólemez nyílásába éspedig olyan mé­lyen, hogy az (1) zárónyelv (1') priz­matikus része nem kerül ki a zárból egészen, hanem míg az egyik oldalon a 65-zárólemez nyílásában, addig a másik oldalon még a (2) homloklemezben fek­szik. Az (1) zárónyelvnek kétágú szára van, mely (3, 3) ágak egymással pár­huzamosak. Ezen (3, 3) ágak belső olda- 70-Ián, egymással szemben, a (4) legömbö­lyített bütykök vannak. Ezen ágak kö­zül a felső röviddel a (4) bütyök mögött végződik, az alsó ágnak azonban két, (5) és (6), nyúlványa van, melyek közé 75-a (7) kilincsdió (8) szára nyúlik; e (8)

Next

/
Oldalképek
Tartalom