119148. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet cérnázógépekhez, a fonal szakadásnál bekövetkező fonalhulladékképződés meggátlására
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 119148. SSÁM. XI V/a/1. OSZTÁLY. — B. 13959. ALAPSZÁM. Szerkezet cérnázó gépekhez, a fonalszakadásnál bekövetkező fonalhulladékképződés meggátlására. Bruckner Lipót cérnázómester, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi október hó 4-ike. A találmány szerkezet cérnázó-gépekhez a fonalszakadásnál bekövetkező fonalhulladék-képződés meggátlására. A találmánynak a fonalhulladékok képződé-5 sével kapcsolatban való könnyebb megértésére mindenekelőtt a rajz 1. ábrájára utalunk, melyen a találmány szerinti szerkezettel kapcsolatiban feltüntettük a szokásos cérnázógépek tekintetbe jövő 10 csatlakozó részét is, mely a következő: A szokásos fonalkészletről lefutó, cér názandó (1) fonalat (1. ábra jobboldala) erősen sodrott fonalak (pl. pamut- és lenfonalak) esetén, a nedvesítés végett vízzel 15 töltött, száraz állapotban hagyható fonalak esetén pedig üresen hagyott (2) tartályban ágyazott (8) üvegrúd vagy henger mentén, továbbá a (2) víztartály (4) szélén alkalmazott (fel nem tüntetett) szoká-20 sos, porcellánból készült szálvezető mentén az (5) tengely körül forgó, hajtott (6^ szállítóhengerre, majd a (7) tengely körül forgatható, a (6) szállítóhengerre súlyánál fogva szabadon felfekvő és ennek hatá 25 sára körülforgó (8) nyomóhengerre, innen pedig (1. az 1. ábra jobb oldalát) a tulajdonképpeni (fel nemi tüntetett) szokásos cérnázóorsókra vezetjük. Fonail.szakadás esetén, mely legtöbbször a (8) nyomóhen-30 ger és a cérnázóorsók közötti szakaszban következik be, a fonalkószlétről lefutó (1) fona'akat a hajtott (6) szállító henger továbbra is magára csavarja, valamint a szállitóhenger hatása alatt forgó nyomó-85 henger is magával viszi anélkül, hogy ezeknek a fonalszakaszoknak cérnázására kerülne a sor. Eddigelé ezeket a meddő módon továbbított, a cérnázó orsókkal többé össze nem függő fonalnyalábokat, mint hasznavehetetleneket, el kellett vet- 40 ni, ami tekintettel arra, hogy sok esetben aránylag nagy tömiegű hulladékról volt szó, jelentékeny fonalveszteséget jelentett. Ezenkívül a hengerekre meddően feltekeredett fonalakat a hengerekről késsel le 45 kellett vágni, amikor is a hengerek megsérültek. Szövőgépeknél már ismeretesekké váltak az ú. n. fonalőrök (vetülékőrök vagy középvetülékőrök és láncfonalőrök), vagyis 50 oly berendezések, melyek vetülék- vagy Iáncfonalszakadás esetén a szövőgépet (szövőszéket) a fonállal érintkező tapintószerv hatására, mechanikai vagy elektromechanikai szerkezet közvetítésével meg- 55 állították. A találmány, mint az előzőkből látható, nem ilyen feladatot, hanem azt a feladatot oldja meg, hogy cérnázógépeknél a fonalszakadás esetén bekövetkező fonalliui lad ék-képződést és (a hengerek emlí- 60 tett megsérülését elkerüljük. Az utóbbi fel adatot eddigelé úgy oldották mieg, hogy a cérnázandó fonallal érintkező tapintószerv oly villával állott kapcsolatban, mely a cérnázandó fonal szakadása esetén a szál- 65 lító és a nyomóhenger közé hatolva, ai nyomó hengert felemelte és így a fonalat a két henger között elszakította; így a hulladékképződést eddigelé csakis a nyomóhengerrel kapcsolatban kerülték el, 70 mert maga a szállítóhenger a fonalat (meddő módon) továbbra is felcsavarta.